Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Aradi Gábor: Beszállásolás helyett laktanya? Törekvések Tolna megyében a 19. század hetvenes éveiben a katonaság állandó elhelyezésére
Aradi Gábor: Beszállásolás helyett laktanya? Törekvések Tolna megyében a 19. század hetvenes éveiben... Tolna megye alispánja a rendelet előírása szerint a következő szempontok alapján várt választ a járási főszolgabíróktól: 1. Találtak-e a járásuk területén olyan községet vagy magánszemélyt, aki területet engedne át a megjelölt célra? 2. A felépítendő laktanya egy vagy három lovas század befogadására lenne alkalmas? 3. Van-e olyan község mely egy század lovas helyőrséget kívánna elhelyezni? A megkérdezendő községek körét eleve leszűkítették a katonai elhelyezés szabályaira hivatkozva. így már a Budán székelő hadfőparancsnokság jelezte, hogy Tolnát (egy lovasezred törzsének és három lovasszázad befogadásával) vagy Szekszárdot (három lovasszázad, egy élelmezési fiókraktár, valamint egy betegápolóház elhelyezésével) találná legalkalmasabbnak laktanya építésére. A vármegye javasolta még Tamási, Ozora, (Nagy)Kónyi, Bonyhád, Majos (ekkor még önálló település), Dunaföldvár és Bölcske megkérdezését. Ez persze nem jelentette azt, hogy más települések ajánlatai felől nem érdeklődhettek volna a járási főszolgabírók.23 Az említett községekben helyi bizottságot kellett alakítani a férőhelyek fel- térképezésére, illetve a megfelelő férőhellyel rendelkező községek és magánszemélyek serkentésére, hogy az építkezéseket vállalják el, gyakorlótereket engedjenek át.24 A települések nagy részéről a különböző okok miatt nemleges válasz érkezett. így pl. sem az anyagi gondokkal küzdő Tamási, sem a zárgondnokság alatt álló Eszterházy hercegi uradalom nem vállalkozott laktanyaépítésre. Dunaföldvár is csak a VKM kezelése alatt álló területet ajánlotta fel.25 Egyértelműen pozitív ajánlatot csak Tolna, Szekszárd és Bátaszék tett. Bátaszék, habár a település nem szerepelt a központilag javasoltak között, 5 holdat26 adott át volna a laktanya számára ingyen, az átadandó gyakorlótér nagyságát pedig a hadsereg szükségletétől tette függővé. Katonai célra felhasználható középülete azonban nem volt a településnek.27 Tolnán már létezett egy 3 lovas szakaszra alkalmas laktanya. Az épületet vagy épületeket a hadsereg először a 1860-as évek végén Sina bárótól bérelte. Később Tolna mezővárosa a bárótól az ingatlant kedvezményes áron megvásárolta, és átalakította laktanyává. Ezzel a település lakossága megmenekült a beszállásolás terhétől. Hamarosan azonban a háztulajdonosokat újra a katonák elszállásolásának réme fenyegette. Az történt ugyanis, hogy a huszárok - valószínűleg - szándékosan 1871. október 6-án felgyújtották a laktanyához tartozó istállót. Feltehetőleg ezzel 23 MNL TML IV. 254. b. Tolna vármegye EAI. 515/1871. 24 Uo. 25 Uo. 26 Egy holdat 1000 négyszögölben számították. 27 MNL TML IV. 254. b. Tolna vármegye EAI. 515/1871. 43
