Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Tremmel Flórián: A diák Deák és Kossuth
Tremmel Flórián: A diák Deák és Kossuth papírcédulákra firkált vázlat alapján is tökéletesebben adta vissza az elhangzott leckét, mit a többiek. Könnyű és gyors felfogásának, kivételes emlékezőtehetségének köszönhetően tanárainak magyarázatát első hallásra megjegyezte, és nemcsak másnap, hanem a későbbi vizsgákon is rendkívüli pontossággal emlékezett az elhangzottakra. Társai közül bizonyára többen koraérettnek tartották, és irigyelték, amiért látszólag fáradság vagy különösebb szellemi erőfeszítés nélkül éri el a legjobb eredményt. Alkalmanként hátba is vágták labdával, ha játék közben félrehúzódva szemlélődött a csendes komoly- ságú, testes kamasz fiú; mindamellett felnéztek rá, elismerték tudását, és tisztelték.”10 Deák később úgy emlékezett a piarista évekre, hogy ekkor tanították meg gondolkodni.11 Kossuth Lajos piarista tanáraira - ha nem is név szerint - hálával gondolt: „mindany- nyian magyar érzelmű hazafiak voltak s annyira távol a szektárius vakbuzgóságtól”. „Tanáraim szerettek, mert könnyen tanulva mind a hat éven át első eminens valék” - emlékezett idős korában Kossuth.”12 „A serdülő fiúban - ezt lelki alkata valószínűvé teszi - benne élt a kiválasztottság érzése. Kívülről nézve azonban a retorikai és poétikai osztályban, Karlovszky Zsigmond diákjai közt ismét csak a jótanulóval találkozunk, aki most kapta meg a régies, hazai latin-retorikus műveltség alapjait, osztozva ebben egész nemzedékével. A negyvenes években, utólag szerzett, újszerű gazdasági és gyakorlati ismeretek birtokában, Kossuth meg is állapítja az ilyen iskola egyoldalúságát: semmi pozitív eredményét nem láthatjuk későbbi életünkben, de a humanisztikus nevelést mégsem akarja elvetni, mert az általános értelmi képességet fejleszti,13 míg a gyakorlati iskola szakembert nevel. A retorikus neveléshez híven Kossuth exámenek idején az erényről meg a lélek halhatatlanságáról tartott iskolás beszédet, tanárok s szülők tetszésére.”14 Kossuth (közép)iskolásként eleinte csak szűk családi körben tartott próbabeszédeket. „Eszmélő gyermekségemtől belső serkentést éreztem, szóban kifejezni érzelmeimet és gondolataimat. Nem néma írásban, hanem fennszóva [...] míg a családban húgaim és anyám türelmesen hallgattak [...]” Később a 17 éves Kossuth latin nyelvű beszéde kapcsán egy magas egyházi személyiség a hallgatóság előtt kijelentette: „Fiam, így az erényről még nem halottam beszélni [...] ”15 Ami a nyilvános szereplést illeti, középiskolás korában Deák a színpadon ért el sikereket olyannyira, hogy még az újság is megemlékezett róla.16 10 Molnár 2003a, 39. 11 Monár 2003b, 42. 12 Kosáry 1946, 44. 13 „Ismereteimet, képességet a gondolkodásra ott alapozták meg a kegyesrendiek gimnáziumában, ahol soha senki nem vetette szememre evangélikus voltomat.” Cseres 1981, 15. 14 Kosáry 1946,45. 15 Cseres 1981, 21. 16 Cseres 1981, 42. 456
