Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Tegzes Ferenc: Emlékező és emlékeztető lobogótartók a mohácsi Széchenyi téren. A szerb megszállás alóli felszabadulás 10. évfordulójára készített lobogótartók
Tegzes Ferenc: Emlékező és emlékeztető lobogótartók a mohácsi Széchenyi téren. A szerb megszállás... Szegedig, onnan a Szabadka-Baja-Pécs vonaltól északra a Dráváig.)3 Értelemszerűen Mohács is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság által megszállt területbe tartozott. A győztes nagyhatalmak 1920. június 4-i döntése értelmében (Trianon) a Dráva- szög kivételével az idegen megszállás megszűnt Baranya vármegyében. 1921. augusztus 26-án Mohácsra bevonult a magyar honvédség. Ennek közelgő 10. évfordulója kapcsán a Magyar Nemzeti Szövetség mohácsi köre választmányi ülést tartott 1931. február 25-én. Az ülés az összehívás okát abban jelölte meg, hogy „eddig egy társadalmi egyesület sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, holott az idő szakadatlanul múlik, s ezért a Nemzeti Szövetség, amelyben az összes társadalmi szervezetek vezetői képviselve vannak, ragadja magához a kezdeményezést, mert ha egész Baranya ünnepel, úgy ettől az ünnepléstől a sokat szenvedett Mohács sem maradhat el”. Mint alapelvet leszögezték, miszerint a nap megünneplése, ennek megszervezése a hivatalos szervnek (polgármesteri hivatal, közgyűlés) a feladata. Azonban magának a ténynek megörökítése már nem szabad, hogy a hivatalos szervektől induljon ki, mert „annak dokumentálni kell a város egészének együttérzését a magyar hazával, a magyar nemzeti gondolattal, a teljes egyesülést Hungáriával. A tizedik évforduló erre a legalkalmasabb időpont. Mert eljön majd az az idő, amikor a következő nemzedék már nem emlékezik a keserves évekre”. Ennek az új generáció részére kell valami látható jel, „örökké emlékezetes szimbólummal”. A választmány arra a következtetésre jutott, miszerint a legjobb az olyan szimbólum, amely mindenki számára jelzi a ragaszkodást a magyar hazához, a városhoz, ahhoz a közösséghez, amelyhez tartozik. Ezt a szimbólumot a nemzeti zászlóban látták. Külföldi példákra is hivatkozik: „A zászlók kultusza akár merre fordul az ember, a művelt nyugaton épugy, mint a kultúrában visszamaradt Balkánon óriási. Nemcsak különös tisztelet övezi a zászlót, de velők él a nemzet lelke, és ha egy- egy városba belépünk, ott üdvözölnek bennünket a zászlók erdői, és a városok főterein ott áll az ország zászlójának impozáns és fenségesen szép zászlótartója a város zászlótartója mellett.” A javaslat szerint három zászlótartót kellene felállítani a városháza előtt. Középre az ország zászlaját, két oldalt a város és a vármegye zászlaját tartókat. A választmány javaslatai: a./ a város képviselőtestülete állítsa össze az ünnepség programját, alakítson bizottságot minden réteg bevonásával, b./ a nemzeti lobogó részére szükséges zászlótartóra indítson széleskörű gyűjtést a Nemzeti Szövetség mohácsi köre, c./a városi lobogó részére szolgáló tartót a város közönsége adakozása biztosítsa, d./ a vármegyei lobogótartó költségeit a járás népessége bevonásával biztosítsa a járás vezetője. A nemzeti lobogót tartó gombján a magyar címer, a városén Mohács címere, a vármegyéjén Baranya címere legyen elhelyezve.4 A Magyar Nemzeti Szövetség mohácsi köre kérést intézet a kormányzóhoz, trikolór adományozás iránt.5 A kabinetiroda a kormányzó címerével díszített lobogót a 3 Sallay 2000. 4 MNL BaML V. 73. h. Mohács pgm.; Mohácsi Hírlap, 1931. március 1. 5. 5 MNL BaML V. 73. h. Mohács pgm. (fogalmazvány). 447
