Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Szabó Csaba: „Vulnere sanus”. Belon Gellért (1911-1987) pécsi segédpüspök
Szabó Csaba: „Vulnere sanus”. Belon Gellért (1911-1987) pécsi segédpüspök is. A Szentszék újra megpróbálta Belon Gellért kinevezését. Tardini bíboros rövid táviratot küldött a Pécsi Egyházmegyei Káptalanhoz: „A Szentatya, akit szomorúan érintett Rogács Ferenc pécsi püspök kegyes halála, igen buzgó lelke számára Istentől örök békességet kér és a ti valamint az egész egyházmegye fájdalmát, amelyet egykor látott, apostoli áldásával vigasztalja stop Én pedig imámmal a tiétekhez csatlakozva értesítelek benneket, hogy ugyanennek az egyházmegyének kormányzásában öt Bellon Gellért kövesse, mint apostoli kormányzó.”9 Az Állami Egyházügyi Hivatal azonnal beavatkozott. Miklós Imre elnökhelyettes erélyes hangú levélben fordult a Káptalanhoz, és kinyilvánította, hogy Belon Gellért 1959-es kinevezéséhez az állam nem járult hozzá, mert a Szentszék jelölése jogszerűtlen volt.10 Miklós Imre le is utazott Pécsre, ahol részt vett Rogács püspök temetésén, és elhelyezte az ÁEH koszorúját a pécsi püspök sírján. És ha már ott volt, akkor igyekezett az éppen zajló káptalani választást az állam számára „helyes mederbe terelni”. Miklós Imre a káptalan vezetőjével beszélt. Elmondta, hogy Cserháti Józsefet (1914-1994), aki teológiai tanár volt, és politikailag sem exponálta magát, állami részről el tudnák képzelni püspöknek, de a káptalan mégsem választotta meg. Ezután Miklós Imre valósággal megzsarolta a káptalant. „Megüzentem a titkárral: mondják meg a káptalannak, este 9-ig a Nádor Szállóban vagyok, várom a választ. Ha nincs válasz, akkor elutazom vissza, megmondom, hogy nem, de akkor létezik egy törvény, amely szerint intézkedni kell annak érdekében, hogy az egyházi élet tovább folytatódjék. Kilenckor hozták a papírt, hogy megválasztottuk.”11 A frissen megválasztott (február 24.) káptalani helynök12 gyorsan köszönetét mondott Olt Károlynak, az ÁEH elnökének a támogatásért: „A magam részéről minden igyekezetemmel azon leszek, hogy az Egyház és Állam között fennálló jóviszonyt fenntartsam és erősítsem, s munkálkodásommal az Egyháznak és Államnak egyaránt hasznára legyek.”13 Belon Gellértnek ezután még bajai plébániáját is el kellett hagynia. 1962-ben Miskére került „ideiglenes lelkésznek”, bár sohasem nevezték ki hivatalosan plébánossá a településen. A Szentszék és a Magyar Népköztársaság fagyos kapcsolatában némi enyhülést hoztak a hatvanas évek elején meginduló bizalmas diplomáciai tárgyalások. Belon Gellért helyzetének rendezése is szóba került a megbeszéléseken, illetve a Szentszék időről-időre elővette a kérdést. A Vatikáni Államtitkárság 1962 decemberében utasí9 MNL OL XIX-A-21-a-P-17-l/1961. Belon Gellért pécsi apostoli kormányzói kinevezésének elutasítása. 10 Uo. 11 Miklós Imre visszaemlékezései. Kálmán Peregrin OFM és Szabó Csaba által 2001 és 2003 között készített 29 órás interjú. A hangfelvételek és a gépelt átírat az interjúkészítők tulajdonában vannak. 12 Cserháti Józsefet 1964. szeptember 15-én kinevezték melzi címzetes püspökké és apostoli kormányzóvá. 1964. október 28-án Budapesten püspökké szentelték. 13 MNL OL XIX-A-21-a-P-17-2/1961. Cserháti József kinevezése pécsi káptalani helynökké. 439
