Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Schmelczer-Pohánka Éva: „Én sok poros aktát ástam ki a levéltárak aljából. Ha valaki ezen felül kíván történetet írni, tegye, fogjon hozzá, kutasson tovább - és írjon”. Brüsztle József Antal plébániatörténeti kutatásai a 19. század második felében
Schmelczer-Pohánka Éva: „Én sok poros aktát ástam ki a levéltárak aljából. Ha valaki ezen felül kíván... fennmaradt használati statisztikában sem, így ezekről csak a négykötetes munka forrásjegyzeteiből kaphatunk képet. A Recensio hivatkozásai alapján azonosított kötetek mintegy 90%-a ma is a hajdani nyilvános püspöki könyvtár állományának részét képzi. Ezeket Brüsztle minden bizonnyal használta, kikölcsönözte vagy esetleg jegyzeteltetett belőlük. Gyanítjuk, mivel 1855-ben elkerült Pécsről, már nehezebb tudta megoldani a helyben olvasást, így több kötetet kölcsönözhetett ki hosszabb-rövidebb időre, amelyekkel azután az aktuális állomáshelyén is dolgozhatott. A nyomtatott források alapját természetesen a pécsi elődök munkái jelentették: így Koller József, Aigl Pál püspök- és káptalantörténeti munkái, Szalágyi István Pannonia vallástörténetét18 taglaló többkötetes műve, valamint Papanek György és Haas Mihály Baranya és Pécs történeti művei.19 A felhasznált dokumentumok között számos, országos feldolgozás révén kiadott forrásgyűjtemény szerepelt.20 Ezek mellett tudományos ismereteket összefoglaló munkák,21 valamint életrajzi gyűjtemények,22 életrajzi monográfiák és forráskiadványok23 adatait is felhasználta. Magyarország,24 az egyház- és szerzetesrend-történeti25 alapmunkákból vett tények is kiegészítették az egyes plébániatörténeteket, püspök- vagy papi biográfiákat. Korabeli periodikák is szolgáltattak új információkat számára.26 A pécsi egyházmegye schematismusai mellett az egyéb egyházmegyék névtárai, továbbá intézményi adattárai szerepeltek a felhasznált dokumentumok között, bár ezekből valószínűleg közvetetten kapott információkat. A négykötetes műnek elmaradhatatlan jogi forrása volt Werbőczy István Tripartituma, valamint a genealógia és a heraldika alapműve, a Nagy Iván-féle családtörténeti kötetek. Az egyes szerzetesrendek, oktatási intézmények nyomtatásban megjelent összeírásait, katalógusait és történeti köteteit is felhasználta.27 is Érdekes megjegyeznünk, hogy Szalágyi munkáját sohasem a szerző nevével lábjegyzetelte, hanem a mű címével (De statu ecclesiae). 19 Meglepő, hogy a forrásjegyzetek alapján Bél Mátyás Baranya című kéziratát, amely a pécsi püspöki könyvtárban fellelhető volt - nem használta. (Comitatus Baranyensis. (Descriptio) [Cop. s. 1. a. 18. sz. eleje] Jelzet: PÉK TGYO Kt e.1.22 = Msl66) 20 Katona István, Knauz Nándor forrásmunkái, Zichy-okmánytár, Rákóczi-tár. 21 Apácai Csere János, Közhasznú esmeretek tára. 22 Bél Mátyás és Johann Georg Schwandtner, Ferenczy Zsigmond Jakab és Danielik József. 23 Fraknói Vilmos, Mendlik Ágoston, a Monumenta Hungáriáé historica sorozat egyes darabjai, Salamon Ferenc, Thaly Kálmán és Ráth Károly. 24 Antonio Bonfini, Csányi János, Csaplovics János, Johann Christian von Engel, Fessier Ignaz Aurel, Horváth István, Horváth Mihály, Istvánffy Miklós, Rupp Jakab, Szalay László, Thuróczy János, Wagner Franz. 25 Alphonsus Ciaconicus, Fuxhoffer Damianus - Czinár Mór Pál, Fraknói Vilmos, Katona István Lányi Károly, Pavich Imre, Péterffy Károly, Pray György, Rimely Károly, Róka János, Beda von Seeauer, Schmitth Miklós, Török János. 26 Egyházi Értekezések és Tudósítások, Magyar Sion, Merkur von Ungarn, Religio és Nevelés. Rozsnyói Egyházi Töredékek. 27 Csevapovich Grgur, Rimely Károly. 423
