Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Paksy Zoltán: Egy zalai dzsentri politikus életpályája. Farkas Tibor (1883-1940)
Paksy Zoltán: Egy zalai dzsentri politikus életpályája. Farkas Tibor (1883-1940) Gaálra hivatkozott, egyetértett az általa elmondottakkal, így a két politikus között a nézetazonosság mellett közeli ismeretség is lehetett. Az Agrárpárt a zalai alapító nagygyűlését 1926. március 25-én tartotta Keszthelyen. Ezen részt vett Zala megye úri birtokosainak színe-java. A nagygyűlésen Gaál Gaszton ismertette a párt határozott, agrárius programját, amelynek középpontjában a vidék, azaz a gazdálkodók felemelése állt. Ennek akadálya nézetük szerint a Budapest központúság és a túlzott bürokrácia, amelyek elvonják az egészséges vidéki fejlődés energiáit. A főbb programpontok között szerepelt az arányos adózás bevezetése, a rendeletekkel való kormányzás megszüntetése, és a „magyar vidék politikai, gazdasági és kulturális igényeinek kielégítése”. Nagy-Magyarország csak akkor fog visszatérni, ha a vidék veheti kézbe az ország irányítását, mert „a mezőgazdasági osztály az a fundamentum, amelyre építeni lehet” - mondta. Emellett azonban a felszólalók - Gaál mellett Farkas és Forster - hangsúlyozták, hogy „az Agrárpártnak nem célja a kormánybuktatás, hanem a kormányzás megjavítása”. Azaz a párt nem készült határozott ellenzéki szerepre.13 A választáson a kormánypárt nem is indított hivatalos jelöltet sem Gaál Gaszton, sem Forster, sem Reischl ellen, Farkas ellen viszont igen, s ebből országos politikai vihar lett. Ellenfele ugyanis egy kormányzati tisztviselő, Kray István báró lett, aki a kormányban miniszterelnök-helyettesi státuszban lévő Vass József népjóléti miniszter osztálytanácsosa volt. A zalaegerszegi választási kampányban Farkas kampányfőnöke az a Briglevics Károly lett, aki a korábbi választáson az ellenfele volt, polgári demokrata jelöltként. Ez mutatja, hogy a hívő katolikus Farkas legitimista keresztény-konzervatív politikusként a Horthy-Bethlen rendszer demokratikus ellenzékének irányába tolódott el. Ellenzéki fellépése egyébként azért is érdekes, mivel Vass József maga is katolikus pap volt, s a kormányban ő képviselte a kereszténypártot. A zalaegerszegi választás végül nem kis izgalmak közepette, nagy vihart kavarva zárult. Farkas Tibor a választási kampányban kemény szavakkal támadta a kormányzatot, melyeknek egy része azonos volt képviselőként hangoztatott érveivel, ezen túl azonban korrupcióval is megvádolta. E szerint a kormányzat minimális szociális érzékenységgel sem bír, a kialakított adórendszer igazságtalan, mert a gazdagoknak kedvez. Elangsúlyozta, hogy a kormányzat pazarlóan gazdálkodik, „mint az egy koldus ország súlyos terhek alatt nyögő népe elvárhatná”. Hatalmas és fölösleges apparátussal rendelkezik, sőt azt is állította, hogy a magyar minisztériumokban ugyanany- nyi embert foglalkoztatnak, mint a jóval nagyobb Franciaországban. Farkas szerint a kormányzati tisztviselők jogtalanul vesznek fel pótlékokat, például lakbér-hozzájárulást. Végül választási beszédeiben azt is mondta, hogy „Vass minisztériuma 20 milliár- dot lopott az építési pénzekből”.14 13 Keszthelyi Hírek, 1926. március 28. 14 MNL ZML XIII. 10. A Farkas család iratai. 8. doboz, 18. pallium. Farkas választási röplapja a következőképpen zárult: „Ha ezen állításaim a független magyar bíróság előtt valóknak bizonyulnak, azt hiszem lesz annyi nobilitás a miniszter úrban, hogy a keresztény politika irányításától visszavonul.” 370
