Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Paksy Zoltán: Egy zalai dzsentri politikus életpályája. Farkas Tibor (1883-1940)
Paksy Zoltán Egy zalai dzsentri politikus életpályája Farkas Tibor(1883-1940) A boldogfai Farkas család birtokai a Zalaegerszeget övező községekben, Alsó- és Felsőbagodon (ma Bagód), Zalaboldogfán és Söjtörön terültek el. Az öröklések folytán több darabban lévő, néhány száz holdas régi, nemesi, családi birtokon a 20. század első felében a leszármazottak gazdálkodtak. A család abba a földbirtokos, köznemesi rétegbe tartozott, amely az évszázadok során sok vármegyei tisztséget, szolgabírói, főszolgabírói, esküdti, sőt esetünkben másodalispáni tisztséget is betöltött. A Zala Megyei Levéltárban található családi iratok a 14. századig nyúlnak vissza és mutatják meg a család eredetét.1 A boldogfai Farkas család rokonságban állt a megye hasonszőrű nemességével, a 20. századig jellemzően e társadalmi rétegből választottak maguknak házastársat. A zalai köznemesség számára természetes volt, hogy a korábbi évszázadokhoz hasonlóan, még a 19. század végén, sőt a 20. század első felében is ők töltik be a megye közfunkcióit, s ezzel ők alkotják annak politikai elitjét. A Farkas család abba a körbe tartozott, amely a helyi közéleten túl előszeretettel fordult a nagypolitika felé is. Boldogfai Farkas József 1896 és 1910 között, tehát három cikluson, illetve négy választáson keresztül volt a zalaegerszegi választó- kerület országgyűlési képviselője az 1895-ben megalakult Katolikus Néppárt képviseletében, tehát a megye egyik legfajsúlyosabb politikusának számított. Ahhoz a politikai irányzathoz tartozott, amely a katolikus Zala megyében a legbefolyá- sosabbnak számított, a politikai katolicizmus táborába. Ennek legfontosabb elveit olyan konzervatív nézetek képezték, amelyek szemben álltak a 19. század végén lejátszódó modernizációval, a liberális kapitalizmus rendszerével. Ezek helyett olyan hagyományos történeti intézmények szerepét akarták megőrizni, mint a királyság, a vármegyerendszer vagy a katolikus egyház társadalmi befolyása, valamint programjuk sarkalatos elemét képezte az agrárizmus, tehát a mezőgazdaság és a földből élők érdekeinek védelme. Farkas József és fiai ugyanakkor a társadalomban ekkor elburjánzó antiszemita eszméket nem tették a magukévá, sőt Farkas Józsefnek képviselőként elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a ma is látható impozáns zalaegerszegi zsinagóga megépülhetett. Ő vezette ugyanis 1901-ben a Zalaegerszegi Izraelita Hitközség küldöttségét Wlassics Gyula kultuszminiszterhez, amely sikeresen lobbizott állami támogatásért és kölcsönért.2 1 MNL ZML XIII. 10. A Farkas család iratai. A legrégebbi irat 1328-ból való. 2 Zalamegye, 1901. december 15. 4. 365
