Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Nagy-L. István: Valjeszakai Gróf Karacsay András katonai pályaképe
Nagy-L. István: Valjeszakai Gróf Karacsay András katonai pályaképe A család történetében elsőként András apját, Pétert említik mint katonát, Nagy Iván egyenesen ezredesnek titulálja. Érdekes módon azonban sem Wrede munkája, sem a korabeli mustrákhoz készült tiszti mutatók nem ismerik Karacsay Péter ezredest. Sajnálatos módon semmi közelebbi információ nem maradt fenn róla, nem tudjuk mely egység(ek)ben szolgált, sem azt, hogy pontosan milyen pályafutást mondhatott magáénak. Több szakirodalom említi, hogy 1775-ben bárói rangot kapott. Hirtenfeld szerint ez a báróság magyar volt, Hellebronth szerint viszont német-római birodalmi. A probléma ezzel az adattal ott van, hogy a releváns primer források egyik verziót sem erősítik meg. Sem Megerle, Knetschke vagy Frank munkái nem tudnak Karacsay Péter 1775-ös birodalmi báróságáról, a Királyi Könyvek pedig a magyarról. Ellentmondani látszik ennek az adatnak az a tény is, hogy Karacsay András 1779-ben valóban elnyerte a magyar báróságot, amit a Királyi Könyvekben is megtalálhatunk, ebben pedig nem esik említés apjáról. Ez alapján tehát Karacsay Péter 1775-ös magyar báróságát nyugodtan megcáfoltnak tekinthetjük. A birodalmi báróság tekintetében is feltételezhetjük a téves adatot, mert abban az esetben András is megkapta volna a címet, és a katonai iratokban és a vonatkozó szakirodalomban is találnánk ennek nyomát. András az 1777-es mustrában „Andreas V. Karaiczay” névalakkal fordul elő, míg 1780-ban már mint „Andreas Baron v. Karaicsay”. A család régi nemessége sem igazolt, mindössze András 1763-as nemeslevele ismert, korábbi nemességről semmiféle adat nincs. A család eredete tehát homályba vész. A kaukázusi eredet meglehetősen legendásnak tűnik, de teljességgel nem zárható ki, mint ahogyan a balkáni, boszniai származás sem. Annyi bizonyos, hogy a 18. század első felében horvát területen, Zágráb környékén, vagy Kostajnicában felbukkanó, ekkor egyértelműen katolikus családról van szó, tehát ha eredete nem ide kötötte volna, bizonyára már jó ideje itt élhettek és felvették a katolikus hitet. Karacsay András születési dátumaként a szakirodalom 1744. november 30-át, születési helyként Kostajnicát adja meg, Hellebronth azonban az 1738-as évet ugyanezen dátummal és hellyel, de Zágráb vármegye megjelöléssel. Ezzel szemben a katonai iratok4 születési helyként egyöntetűen Gradée (Gradic) helyiséget jelölik meg, és 1740 körüli születést valószínűsítenek. Jelen pillanatban nem lehet eldönteni, hogy melyik 4 A katonai pályafutás felvázolásához az alábbi levéltári forrásokat használtam: ÖStA KA: Musterliste (a továbbiakban: ML) ChR 2. 1792.; MLST Karton: 7061.; ML DR 4. 1768.; MLST Karton: 6911.; ML DR 4. 1785.; MLST Karton: 6916.; ML DR 4. 1787.; MLST Karton: 6916.; Monattabelle (a továbbiakban: MT) DR 4. 1768. 08.; MLST Karton 6928.; MT GR 10. 1760. 02.; MLST Karton 5892.; MT DR 4. 1788. 08.; MLST Karton 6931.; MT DR 4. 1789. 08.; MLST Karton 6932.; StbB Prot. Nr. 46. 1787-1790. 140 6/8., 140 11/15.; StbB Prot. Nr. 58. 1791-1792. 118.; StbB Prot. Nr. 67. 1793-1794. 90 r-v90 v; StbB Prot. Nr. 80. 1795-1796. 177-178.; StbB Prot. Nr. 97. 1797. 2215.; StbB Prot. Nr. 103. 1798. 1719.; StbB Prot. Nr. 112. 1799-1800. 2652.; StbB Prot. Nr. 122. 1801. 2652.; StbB Prot. Nr. 127. 1802-1803. 1930.; StbB Prot. Nr. 134. 1804-1805. 3011.; StbB Prot. Nr. 142. 1806-1807.4828.; StbB Prot. Nr. 150. 1808-1809. 4230. 357
