Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Nagy Imre Gábor: Farkas István, egy elfeledett adományozó pécsi polgár
Nagy Imre Gábor: Farkas István, egy elfeledett adományozó pécsi polgár náziumnak (1072 forint 88 krajcár). Az ösztöndíjakat minden év április hatodikán az alapító névnapján adták ki egy-egy pécsi születésű szegény, de jeles tanulónak, hogy magát tovább képezhesse. A kijelölés a tanári kart illette meg és az ösztöndíjat nyilvánosan, ünnepélyesen kellett átadni, hogy a kívánt hatása meglegyen. Ratkó Celestin főgimnáziumi tanulói és polgári leányiskolái tanulói ösztöndíj alapítványt a város közgyűlése 1884. május 5-én fogadta el. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1887. július 22-én hagyta jóvá, azzal a megjegyzéssel, hogy az alapítványi tőke elhelyezése az 1877. évi XX. te. 295. §-a értelmében eszközlendő.18 A hagyományok teljesítése után fennmaradó pénzt a szegény iskolások kapták. A Farkas István-féle alapítvány alapítólevelét 1890-ben foglalták írásba, ekkor 3595 forint 35 krajcárt tett ki. Ennek kamatai a városi iskolába járó igen szegénysorsú, jó elő- menetelű tanulók évenként tanszerekkel, esetleg ruházattal való ellátására szolgáltak. Ezer-ezer forintot adományozott jótékony célokra, a szegényház, valamint a lelencház építésére, a pécsi városi szegények pénztára, illetve a pécsi városi kórház részére. A lelencház építésére adományozott 1000 forintot a Matessa intézet alapítványához csatolták, így ebből nem lett önálló alapítvány. A Matessa árvaház teljes egészében a pécsi polgárok (Matessa István, Gründler András, Mátyás Flórián és házvezetőnője Laky Anna, Dulánszky Adolfné stb.) áldozatkészségéből létesült. A kortárs Jellachich Károly is polgárság szerepét emelte ki: „A pécsi jótékonysági intézetekhez legtöbbel a papok járultak, csakis a Matessa intézet kivétel, ahhoz több pécsi lakás ajándéka és hagyatéka járult, miáltal most már saját szép és célszerűen berendezett háza van. Az apácák gondozása és Hamerli Imre gondnok vezetése alatt a legkényesebb kritikát kiállja. Azok a pécsi polgárok, akik ezen emberbaráti intézet fejlesztéséhez nagyobb összeggel hozzájárultak, megérdemlik, hogy róluk megemlékezzünk. Az első Matessa István, a kinek hagyatéka 24.999 forint 02 krajcár. Mátyás Flórián hagyatéka 47.755 korona, Laky Anna (Mátyás F. házvezetőnője) ajándéka 7600 korona. Gründler András ácsmester és neje 38.547 forint 28 krajcárt hagyományozott és pedig csakis nemes célokra, mert 2/5 részét a szegényháznak, 1/5 részét a Rudolfinumnak, 1/5 részét egy felállítandó szeretetház részére, 1/5 részét egy reáliskolai ösztöndíjra, tehát az összeg 1/5 része a Matessa árvaháznak jutott. Dulánszky Adolfné 2700 forintot gyűjtött össze és azon megvette a Matessa árvaház részére az egyik szomszédos házat. Farkas István ügyvéd, 48-as honvéd is járult a Matessa intézet alapítványához.”19 A szegényház építéséhez Farkas István alapítványát is felhasználták. A pécsi szegényház több évtizedes előkészületek után 1888-ban készült el a városi kórház Vitéz (ma Szendrey) utcai részén. A Farkas István-féle szegényházi alapítvány kamatait a pécsi elszegényedett és elaggott nők és férfiak között kellett kiosztani minden év április hatodikán. A városi kórház részére adott alapítvány kamataiból szintén egy pécsi elnyomorodott egyént (nőt vagy férfit) kellett eltartani. A betegápolás és szegénygon■8 MNL BaML IV. 1420. Pécs város okmánytára 432. « Jellachich 1912, 53. 352
