Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Áldozó István: Meleg nyarak Győr városában 1926 és 1944 között
Áldozó István Meleg nyarak Győr városában 1926 és 1944 között Dr. Odor Imre 2007 nyarán szakfelügyelőként járt intézményünkben. A gyakori for- róságot hozó júliusi napokban a levéltár raktárainak minősítését végeztük. Épületeink klimatikus viszonyainak elemzése során szóba került, hogy azért esett rám a választás e nemes feladat elvégzésére, mert a meteorológia iránt érdeklődöm. Beszélgettünk a régmúlt időjárási eseményeiről, valamint a globális felmelegedés érzékelhetőségéről is. A jeles levéltár igazgató emlékére készítendő kötetben így az 1920-as, az 1930-as és az 1940-es évek nyarait kívánom elemezni. Győr városában az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelő állomásának munkatársai 1885. január elseje óta észlelik a főbb klimatikus adatokat, ám Rómer Flóris tevékenységének köszönhetően már az 1850-es évek végének időjárási eseményeit is nyomon követhetjük.1 Folyamatos észlelési adatokkal azonban valóban csak 1885-től rendelkezünk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik legismertebb győri munkatársa Bodócs István középiskolai tanár volt, aki 1925 és 1944 között figyelte a hőmérséklet-, a csapadék-, valamint a szélviszonyok alakulását. Az állomás akkoriban még nem a mai helyén (Győr-Likócson), hanem a belvároshoz jóval közelebb található Eötvös parkban működött. Nagy örömömre szolgál, hogy az „égi események észlelője” az általa kitöltött klímaíveket átadta intézményünknek, így a vonatkozó időszak időjárási eseményeit módomban áll alaposan szemügyre venni. Az időjárási eseményeket befolyásoló hatótényezők Egy térség éghajlatának kialakulásában négy tényezőnek van döntő szerepe. Az időjárási eseményekre legnagyobb hatást az Egyenlítőtől való távolság gyakorolja, hiszen a Földünkre érkező napsugárzás beesési szögén keresztül ez befolyásolja a felszínre jutó fény- és hőenergia mennyiségét. Győr az északi szélesség 47 fokának 41 ívpercén, az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól nagyjából egyforma távolságra fekszik, az északi mérsékelt öv közepén. Ennek köszönhető az időjárás változatos, ugyanakkor kiegyenlített jellege. A másik fontos hatótényező az óceánoktól való távolság, ez elsősorban a csapadékmennyiségre gyakorol hatást. Győr az Atlanti-óceántól 1100 km távolságra fekszik, így az óceán csapadékkeltő és hőmérsékletet kiegyenlítő szerepe még tud érvényesülni. A harmadik legfontosabb hatótényező a domborzat. Győr a Kárpát-medence nyugati részén, a Kisalföld mértani közepén, csaknem teljesen sík 1 Áldozó 2013,45-61. 29
