Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában
Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában a kulturális városszépítő akciókkal, hogy amikor a szigetiek a mohácsi közlekedési és útviszonyokon szeretnének javítani, ironikus levelükben őt idézik meg: „Talán depu- tációba kellene mennünk vitéz Horváth Kázmér dr.-hoz. Úgy tudjuk, az ő agilitásának nagy része van különféle, a kultúrát, városszépészetet és a lelkek épülését szolgáló intézmények létrehozásában. Fogadtassuk el vele az ideát, hogy mondjuk Mohács város nem ünnepelheti meg méltóbban a második mohácsi csata jubiláns évfordulóját, mint úgy, hogy a szigeti rév mellett, pontosan azon a helyen, hol Küftár aga menekülés közben lováról lebukott és nyakát szegvén hősi halált halt, kocsiszínt emelünk az átkelő járművek használatára. Ha ő a kezébe veszi a dolgot, akkor talán meglesz, különben nem, talán még a háromszázadik évfordulóig sem.”20 A busójárásról szóló tudományos közlemények ma is hivatkoznak Horváth Kázmér munkáira. Mohács nevezetességének, idegenforgalmi látványosságának az „atyját” tisztelhetjük benne. Ő kezdeményezte, hogy a város költségvetési pénzeket áldozzon a busójárás megszervezésére, a maszkák díjazására. Egy alkalommal ő maga is végigcsinált busóként egy felvonulást, és fáradhatatlanul kereste e népszokás eredetét.21 Abba az ismeretelméleti paradoxonba ütközött bele, hogy egy néprajzi jelenség „tiszta”, ősi formáját maga a kutató tekintet befolyásolja, fosztja meg eredetiségétől. Kutatta a busójárás európai párhuzamait, így próbálván megfejteni a „poklada” értelmét.22 Sajnos csak adalékokkal szolgálnak a cikkei, összegző tanulmány, vagy annak kézirata nem maradt a hagyatékban. Megmaradt viszont a levelezése Ete Jánossal, ami egy - a busójárás eredetéről szóló - fontos kézirat létezéséről árulkodik.23 A mohácsi művésztelep létrehozása, a fiatal alkotók támogatása Mohácson szintén Horváth Kázmér nevéhez kötődik.24 1925 nyarán a művésztelep növendékei elfoglalták a járványkórházban kijelölt lakhelyüket. A szorgalmas művészi munkáról beszámoló riport szerzője maga is elcsodálkozik, hogy „milyen szép hely belülről a járványkórház”. Glatz Oszkár vezetésével folyt a munka, mohácsi témájú rajzok, képek, portrék díszítették a termek falait.25 Nyaranta fiatal művészgenerációk váltották 20 Szomorú szigeti levél. Dunavidék, 1936. november 1. 4. 21 „... csak akkor tudtam a [busójárás problémájának] a mélyébe hatolni, amikor magam is végigcsináltam mint busó egy farsangot és egy trup tagjaként végigjártam a csapat „rayinját” vagyis azokat a családokat, amelyeket a „banda” végigjárt, vasárnap hétfőn és kedd reggelén és álltam a busótéren gyújtott máglyánál. És végigcsináltam a hamuhintésjt] a máglya hamvával.”MNL BaMLXIV. 29. Személyes iratok, levelezések, beszédek, előadások szövegei. Horváth Kázmér levele Ete Jánosnak, évszám nélkül. 22 „[A] busójárásban említett és az Osztrák-Magyar Monarchia képben és írásban közölt és a te [Ete János] értekezésedben is megemlített kájkavac nyelvjárású szlávok (szlovének) farsangvégi ünnepségeikről eredeti szlovén kutatók műveiből nyertem annak idején tudósításokat és nagy segítségemre voltak abban, hogy teljes világossággal álljon előttem a mohácsi „poklada” értelme. Ezek alapján azután rekonstruálni tudtam magamnak az egész pogánykori szertartást és fel tudtam deríteni egész mechanizmusát. Publikálására azonban még nem kerülhetett a sor, mert már annyian belekontárkodtak Csalogtól - Mándoky-ig, hogy kis szünetet kell tartanom, míg a helyzet lehetővé teszi. - Addig csak érjen!” MNL BaML XIV. 29. Személyes iratok, levelezések, beszédek, előadások szövegei. Horváth Kázmér levele Ete Jánosnak, 1967. április 11. 23 Ete János kézirata egyelőre lappang. 24 Tóth 2013, 179. 25 Látogatás a művésztelepen. Mohácsi Hírlap, 1925. július 12. 2-3. 283
