Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában
Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában A Pécsi Est című lap hat évfolyama a baranyai sajtótörténet egyik fejezete. A szerb megszállás idején kezdődött, és 1925 elejéig tartott. Főszerkesztője, Horváth Kázmér, gyorsírással megírta az újság történetét.8 9 Az általa elkészített átírás nehezen olvasható, de érdekes része a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában őrzött anyagnak. A Károlyi-kormány idején a sajtó „hűséges sáfárként” viselkedett a pécsi keresztényszocialisták szerint, „nem mert kritizálni, nem merte a véleményét elmondani. [...] A nyílt, őszinte, bátor hang megszűnt, az újságírókat valami tétova félelem fogta el. [...] Pécsett azonban volt egy kis kör, amely szomorodva nézte ezeket a viszonyokat”. E kör aktivitásának tulajdonítható a Pécsi Est létrejötte, mely „a Keresztény gondolat és a magyar nemzeti eszményeknek hirdetője legyen”. Horváth Kázmér tetszéssel forgatta a szót vezércikkében: ellenforradalmár. A Tanácskormánnyal szemben írta: „a szerb megszállás és a jelenlegi magyarországi helyzet nekünk nem bátorságot, csak lehetőséget nyújt véleményünk megírására”.9 E lehetőséggel a lap újságírói és maga Horváth Kázmér is gyakran élt. Az irathagyaték jelentős dokumentuma az a levél, amelyet az „osztályharc útjára lépő”10 újságíró szakszervezet számára írt Horváth Kázmér 1919-ben.111919. május 26- án felszólítást kapott a Pécsi Újságírók Szocialista Szakszervezetétől és a Nyomdászok Szakszervezetétől: „három nap leforgása alatt jelentkezzem a Pécsi Újságírók Szakszervezetébe való felvételre, mert ellenkező esetben a szerkesztésemben megjelenő „Pécsi Est” című napilapot többé a nyomdászok nem szednék ki”. A kommunista ultimátumra a polgár hangján válaszolt: „Tisztában lévén annak, hogy milyen nagy horderejű a fenyegetés, meggondolás tárgyává tettem. Az újságírók existenciális érdekeit sérteni sem szeretném s éppen azért a hajlandóság megvan részemről, hogy az újságírók szervezetébe belépjek, de csak akkor, ha ez a lapnál elfoglalt állásomat nem érinti, politikai pártállásomat, lapom irányát, teljes függetlenségemet az újságírók szakszervezete előzőleg garantálja. Másként kénytelen lennék kívánságukat elutasítani, mert pártállásomat, függetlenségemet feláldozni, lapom irányát megváltoztatni semmiféle anyagi előnyökért hajlandó nem vagyok.” A Pécsi Est vezércikkében adta meg a végső választ, megfogalmazva újságírói ars poétikáját: „Mert az igazság és a benne való hit olyan erőt ad, hogy érte mártír halált is szívesen hal az ember.”12 Öt hónap múlva ekképpen emlékezett: „A Pécsi Est szerkesztősége a vörös terror alatt sem adta fel elvét. Rendületlenül kitartott meggyőződése, zászlója mellett és nem lépett be a pécsi újságírók szakszervezetébe.. .”13 (A szerb megszállás persze megnövelte a keresztényszocialista érzelmű szerkesztő mozgásterét a kommün idején. Perr Viktor a felszabadulás másnapján a sajátos pécsi helyzetről ezt nyilatkozta a Népszava tudósítójának: „A kommün alatt a szerbek itt a keresztény nemzeti irányzatot pártolták az akkori kommunista kormánnyal szemben. 8 MNL BaML XIV. 29. Baranya és Pécs történetét földolgozó tanulmányok, följegyzések. 9 A „Pécsi Est” - ellenforradalmár. Pécsi Est, 1919. május 3. 1. 10 Az újságíró szakszervezet közgyűlése. Népszava, 1919. április 22. 8. n MNL BaML XIV. 29. Mohács, 5. 12 Diogenesként. Pécsi Est, 1919. május 28. 1. n Egy kávéházi komédia epilógusa. Pécsi Est, 1919. október 22. 3. 281
