Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kaposi Zoltán: Nemesi és egyházi birtokok a 19. század eleji Somogy vármegyében
Kaposi Zoltán Nemesi és egyházi birtokok a 19. század eleji Somogy vármegyében Somogy vármegye birtokrendszerének változásai a 18. században Szigetvár török általi elfoglalása után Somogy vármegye sem kerülhette el a megszállás társadalmi és gazdasági következményeit. A megye korábbi településeinek jó része elnéptelenedett, a falvak legalább fele elpusztult.1 Az élet a 18. század elején lassan kezdett visszaköltözni a megyébe. 1715-től kezdve a vármegye ismét önállóvá vált. Mivel állandó megyeszékhelye nem volt, a megyegyűléseket egy-egy nagyobb uradalmi központban tartották.2 Maradtak még vitás területi kérdések (a Katonai Határőrvidékhez került Dráván túli Répás-kerület; a Baranya megyével vitatott Sellye), de legalább Szigetvár helyzete stabilizálódott: 1699 után Somogy megye része volt a térség legnagyobb települése. A 18. század elején Bécs igen bőkezűen bánt korábbi hadvezéreivel, udvari szállítóival és hitelezőivel. Az adományozások útján birtokokhoz jutó külföldi tábornokok földjeinek megvásárlásával az 1730-40-es években kialakult egy új hazai nagybirtokos réteg.3 Az új birtokosok megszervezték birtokaikat, gazdálkodásukat, s jelentős népességet telepítettek földjeikre. A középbirtokosi réteg is nagymértékben kicserélődött, új, lendületesen erősödő, s később gyakran az arisztokrácia soraiba emelkedő famíliák kezdték itt pályafutásukat.4 Hatalmas birtokokhoz jutottak az egyházi intézmények is. Ugyanakkor a középnemeseknek, akik egyes megyékben több százas nagyságrendben fordultak elő, földjeikből való megélhetésük sokkal nehezebbé vált, nem is beszélve a kisnemesek- ről. Tény ugyanakkor, hogy a 18. században a nemesség gyorsan szaporodott. Vizsgálatunk tárgyát képező Somogy megyében az 1787. évi népszámlálás szerint 2130 tizennyolc éven felüli nemes férfi élt.5 Az ekkor összeírt 313 faluból 159-ben éltek nemesek, közülük viszonylag sokan laktak a nagyobb uradalmi központokban. 1 A pusztításokra való részleteket lásd: T. Mérey 1966. 2 Reiszig 1914, 481. 3 Marczali 1982,121. 4 Kaposi 2001,242. 5 Pótlás 1975, 71. Ez a létszám jóval nagyobb volt, mint a hasonló kiterjedésű szomszédos Baranya megyében, ahol ekkor 613 nemes férfi élt. Lásd: Pótlás 1975, 19. 268
