Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kalász Gyula: „Itt rakjuk le a szocializmus alapjait”. Az osztályharc az iskolában (1945-1950)
Kalász Gyula: „Itt rakjuk le a szocializmus alapjait”. Az osztályharc az iskolában (1945-1950) ték 40-re. „Ha tekintetbe vesszük azonban, hogy háromszáz fiatal, állástalan, dolgozni vágyó és többnyire a legsanyarúbb életviszonyok közt tengődő fiatal tanár kér mielőbb elhelyezést és megélhetési lehetőséget, a nyugdíjazás előtt álló tanárok magatartása demokráciaellenesnek, antiszociálisnak minősíthető.”12 A szövegben félreérthetetlenül ott vannak ilyen kitételek, mint „demokráciaellenes” „antiszociális” az obsitos tanerők esetében, a fiataloknál pedig a „dolgozni vágyó”, „legsanyarúbb”, „tengődő”. Egyértelmű a szándék: politikai célú generációváltásra van szükség a katedrán. Hogy itt lapul az igazság, arra fényes bizonyíték annak a v. K. Lajos tanítóképző intézeti pedagógusnak az esete, akit a szóban forgó rendelet értelmében a 109. számú létszámcsökkentő bizottság a közszolgálatból elbocsátandónak jelölt. Ám ha már a kordivat szerint bi- zottságosdikat játszunk, több rendbeli fellebbezést követően egy újabb, a korrekciós bizottság visszahelyezi állásába. Bármennyire félre akarták tenni az útból ezt a kiváló tanerőt, egyelőre a matematika is mellé szegődött, hiszen még csak 28 szolgálati évnél tartva kiesett a törvény hatálya alól.13 A jövő ifjú titánjai, a későbbi „fényes szelek” nemzedéke, nyilván már az új ideológia bázisának tekinthetők. A meglévő és még „állva maradt” idősebb korosztály számára azonban, ha megélni akarnak, foglalkoztatásuk mintegy feltételéül a VKM 08.328/1945. III. számú rendelete az irányadó. Ez a világnézeti tárgyakat tanító tanárok számára kötelező speciális módszertani tanfolyamot írt elő. A felkészültség minősítését az iskolalátogatások alkalmával végezte a tanfelügyelet.14 A politikai harc sokkterápiájának részét képezte az egységesen kötelező orosz nyelvtanítás bevezetése. Azonnali indítását nehezítette a kellő számú képzett nyelvtanár hiánya. Ennek feloldására született meg a szaktárca 49.855/1945. III. számú rendelete az orosz nyelv tanítására alkalmas tanerők átképzésére. Célszemélyek leginkább a nyelvszakosok, illetve az orosz nyelvet már valamilyen szinten ismerő tanárok. Világos, hogy ez utóbbi kategóriában leginkább azokat láthatjuk, akik a háború során orosz hadifogságból tértek haza. Az átképző tanfolyam mindössze három hetes volt, amit záróvizsga követett, és ezzel képesítést nyertek az orosz nyelv és irodalom átmeneti tanítására.15 Nem kell túlzottan feszíteni a fantáziát, hogy a sebtében orosz szakos tanároktól, akik a hadifogság emlékeit is béklyóként cipelték, milyen lelkesedéssel tanulta a nyelvet a diák, akiben családilag is sokszor ott volt az ellenszenv a megszállókkal szemben. Az intelligensek pedig érezték az órákon, hogy egy-egy nagy műveltségű magyar-latin szakos tanáruk milyen önfeláldozó küzdelmet vív minden oroszóráján megélhetéséért. Az a harc még nem a végső, ami eddig folyt az oktatásügy totális átalakításáért. Az 1947-es, elhíresült „kék cédulás” választások újabb töltetet adtak. Az elcsalt de12 Uo. 154/1946-47. 13 Vö. MNL BaML VIII. 60. Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézet. Vegyes iratok 163/1946-47 és 560/194647. 14 Vö. MNL BaML VI. 501. a. Pécsi Tankerületi Főigazgatóság iratai. Iktatott iratok 1945-46. VKM 25.800/1944. csomag, 231. sz. doboz is Uo. 261
