Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Huszár Mihály: Oroszlános címer és Luther-rózsa. A vései Véssey család története 1946-ig
Huszár Mihály: Oroszlános címer és Luther-rózsa. A vései Véssey család története 1946-ig Szőkedencsen saárdi Somssich Andor és Jeszenszky Zsuzsanna leányát, Agátát (1870-1958). Véssey Lajosné később családja történetével kapcsolatos kutatásokat végzett, kiemelkedik Somssich Pál élete és működése címmel 1944-ben írt könyve.41 Véssey Lajos öccsének, Ferencnek a nevén szerepelt 1912-től a szőkedencsi birtok, akinek nem volt családja és általában Keszthelyen élt. Egy 1881-es kimutatás szerint királyi al-erdőfelügyelői tisztséget viselt.421927-ben halt meg és a szőcsényi családi sírkertben temették el.43 Leánytestvérük, Margit 20 évesen beleszeretett a nagygombai földbirtokos Stephaich család katolikus papnak készülő fiába, Ödönbe, majd a szülői tiltás miatt, szerelmi bánatában öngyilkos lett. Stephaich Ödön a temetés másnapján a Balatonba ölte magát.44 A következő tragédiát Véssey Sándor 1912-ben elkövetett öngyilkossága jelentette, amelyben szerepet játszott leánya elvesztése felett érzett elviselhetetlen gyásza. Özvegy felesége, Véssey Borbála 1924- ben halt meg. 1924-ben Véssey Lajostól meghívást kapott a Somogytúron élő Kunffy Lajos festőművész, aki visszaemlékezésében így írt: „Somogy megye tán legszebben berendezett gazdasága volt Szőcsény. [...] A gazdaság állatállományának büszkesége a legfinomabb gyapjúminőségű juhállomány volt, ez volt a tenyésztés fő szempontja. Speciális célokra külföldre vitték a gyapjút. A parkból buxusokkal szegélyezett a 400-500 éves bükkös erdőbe, amelyeknél szebbet sehol sem láttam.”45 Az uradalom épületeit rendszeresen javító Csomós Gergely marcali építőmester fia így emlékezett Véssey Lajosra: „Egy személyben ő volt a jószágigazgató, főintéző, pénztáros, könyvelő és írnok. Nyáridőben kora hajnalban felkelt, ellenőrizte ha úgy adódott a gazdaságot. Nyáridőben este 9-10 órakor végig hallgatta az intéző-gazda beszámolóját.”46 A házaspárnak gyermeke nem született, így a Vas megyei rokon, szentmártoni Radó családból fogadta magához dr. Radó Gyulát, aki önálló gazdálkodásra a Gadány és Szenyér határában található Létapusztát kapta meg. A 34 éves, házasság előtt álló fiatalember 1929-ben a gondatlan működtetés, Véssey Lajos felé való megfelelési kényszer és egy feltételezhető világháborús betegség miatt, öngyilkosságot követett el.47 A második világháború pusztításaival, a földosztással, Véssey Lajos 1946-os halálával, majd a hitbizomány államosításával megszűnt a család 220 éves somogyi jelenléte. « Kunffy 1981, 82. 42 Erdészeti Lapok 1881, 94. 43 MM Adattár, Lsz. 2016.9.1.1. Véssey Sándor szőcsényi hitbizományi leltár. 1912. 44 MM Adattár, Lsz. A-122. Böröcz István: Az uraság családja. Kézirat. [1973-76]. 1-3. 45 Kunffy 1981, 81-82. 46 MM Adattár, Lsz. A-2393. Csomós László Építész Hagyatéka. Csomós László: A vései Véssey családról. Kézirat. 1976. 1. 47 MM Adattár, Lsz. A-2393. Csomós László Építész Hagyatéka. Csomós László: A vései Véssey családról. Kézirat. 1976. 2.; Nagy 1862, 557. Köszönöm Lengyel Gábornak az életrajzi adatok pontosítását. 253
