Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Huszár Mihály: Oroszlános címer és Luther-rózsa. A vései Véssey család története 1946-ig

Huszár Mihály: Oroszlános címer és Luther-rózsa. A vései Véssey család története 1946-ig

marcali járás főszolgabírói posztját kapta meg.20 Véssey Miklós 1848 júliusa és augusztusa folyamán, mint százados a vései nemzetőrökkel a Drávánál állomásozott. Unokatestvérei, Antal és Lajos ebben az időszakban szintén századosként a csákányi nemzetőrök élén állomásoztak itt.21 Véssey Miklós az 1848. december 11-én megalakított Somogy megyei 60. honvédzászlóaljnál, 1849 januárjától a Központi Mozgó Sereg kötelékében, végül a II. hadtestben szolgált. Világosnál tette le a fegyvert a feldunai hadsereggel együtt.22

A két testvér: Véssey Sándor és Mihály

A család egyik legtevékenyebb tagja, az 1839-ben született Véssey Sándor volt. A soproni evangélikus líceumba járt, amely a korszak egyik legjobb iskolájának számított. Az iskola nevezetes diákköre volt a Magyar Társaság, amelyben 1856. május 17-én a 17 éves Véssey Sándor a „Két ország ölelkezése” című verset adta elő, amely nyomtatásban a Pesti Hírlap 1848. június 6-i számában jelent meg.23 Véssey Sándor 1862-ben vette feleségül rokonát, Véssey Borbálát (1842-1924), majd három gyermekük született, Mihály Lajos (1863-1946), Ferenc (1865-1927) és Margit (1876-1897). Ferencről a következő érdekes információt jegyezték fel az anyakönyvben: „Ez a Ferenc Szőkedencsen kereszteltetek.” Tehát ő volt az első és az utolsó is a Vésseyek sorában, akit a frissen felépített új szőkedencsi templomban kereszteltek meg. A keresztatyák és keresztanyák a marcali járás evangélikus, rokonságban álló családjait reprezentálták.24

1867. április 25-én a vármegyei tisztújítást követően Véssey Sándort megválasztották a járás főszolgabírójának. A közigazgatás és igazságszolgáltatás különválasztásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk elfogadását követően a főszolgabíró csak a közigazgatási ügyeket intézhette. A bíráskodási hatáskörét az újonnan szervezett járásbíróság vette át, Véssey Sándor így 1869-től járásbíróként dolgozott tovább.251871. december 28-án, az új törvény alapján megtartott vármegyei tisztújítást levezénylő 290 fős törvényhatósági bizottság megválasztotta a következő évek tisztviselőit, így a másik testvért, Véssey Mihályt marcali szolgabírónak, amely pozíciót 1877-ig töltötte be. Ö 1889-90-ben az egyházmegyei felügyelői tisztséget is viselte.261876-ban a vármegyei közigazgatás átszervezését lezárandó megszervezték a közigazgatási bizottságot, amely szeptember 25-én kezdte meg a munkát. Ennek a szervezetnek a tagjai Somogy politikai elitjét jelentették. Lehner Sándor és Véssey Mihály képviselték a

20 Csánki 1914, 529.

21 Andrássy 1987,46-47.

22 Bona 1988,643.

23 Prőhle 1974, 14.

24 Papp ms.

25 Csánki 1914, 561.; Móricz 2012, 338-339.

26 Csánki 1914, 567-569.; Jáni 2004, 327.

249