Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Horváth Attila: Protestáns templomok a magyar Rómában
Horváth Attila: Protestáns templomok a magyar Rómában Rendes tagnak értelemszerűen csak evangélikus felekezethez tartozó nőket vehettek fel. Az alapszabályzathoz mellékelt névjegyzékből egyértelműen megállapítható, hogy az egyesületben Esztergom szinte minden társadalmi rétege képviseltette magát (lásd a függelékben közölt forrást).23 A hívők templom hiányában eleinte az esztergomi vármegyeház kistermében, majd 1936-tól a Széchenyi tér 2. számú házban berendezett imateremben gyűltek össze. A templomépítésre 1928-tól gyűjtési mozgalom indult, mivel a kis esztergomi gyülekezet az anyagi forrásokat a maga erejéből nem tudta előteremteni, Molnár Gyula24 lelkész gyűjtő-kőrútra indult, valamint külföldről is kaptak segélyt. A város a templomépítéshez nem tudott telket ajánlani, az egyházközség ezért egy volt apáca, Arkenberg Ágnes Simor János utca 82. szám alatti ingatlanát vásárolta meg 1939-ben.25 A templomépítésre 1941. május 16-án kapták meg az engedélyt.26 27 A munkálatokat Romanek Miklós építési vállalkozó vezette. A torony harangját Szlezák László mester készítette a legfinomabb harangércből. A néhány hónap alatt felépített „Istenházáról” így ír az Országos Luther Szövetség kiadásában megjelent Evangélikus Templomok című kiadvány: „Az esztergomi kis templom, Laurenszky Gusztáv terve, szintén campanilére (olasz módra épített, önálló harangtoronyra) emlékeztető, baloldalt a templomhoz épített toronnyal épült. Egyszerűségében is kedves, ízléses alkotás, tervezője olaszországi őskeresztény bazilikák egyszerűbb elemeit akarja felhasználni szerkesztésében. Terméskőből van a lábazat, a falak felső része azonban fehérre vakolt, egészen sima, tagolásul csak az ablakok és ajtók szolgálnak.”17 Az esztergomi evangélikus templom felszentelése, harangjának avatása, első lelkészének, Molnár Gyula lelkipásztori tisztébe iktatásának örömünnepe 1941. december 7-én történt meg. Függelék Fejregeszta: Az Esztergomi Evangélikus Nőegylet rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjairól felvett névjegyzék. 23 MNL KEML IV. 964. 858. szám (15161/1929. ai. szám). 1-15. 24 Molnár Gyula, az esztergomi evangélikus egyházközség első lelkésze 1914. február 28-án született Sopronban. Diplomát a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karán szerzett 1936-ban. Győrött 1936. június 21-én dr. Kapi Béla püspök avatta lelkésszé. 1936. október 1-től dr. Kovács Sándor püspök hívta maga mellé az esztergomi-dorogi evangélikusok és a már megalakult missziói egyházközség lelkészének. Esztergomba megérkezve megkezdte az evangélikus templom építésének szervezését. 1941-ben avatták lelkésszé. 1984. április 1-én vonult nyugdíjba 43 évi szolgálat után, 1989. június 22-én Esztergomban halt meg. 25 MNL KEML VII. 2. f. 173/1940. 26 MNL KEML V. 2. a. 5804/1941. 27 Molnár 2005, 149. 241
