Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Kísérlet Baranya megye felszabadítására 1849 júniusában - a túronyi és a pécsi vértanúk
Hermann Robert: Kísérlet Baranya megye felszabadítására 1849 júniusában - a túronyi és a pécsi vértanúk us 16-án felháborodott hangvételű jelentésben tudatta azt Gyulai Ferenc gróf altábornaggyal, cs. kir. hadügyminiszterrel, mondván, hogy az őrnagy eljárását semmi esetre sem lehet helyeselni. Június 19-én pedig magának Jellacicnak írt az ügyben, mondván, hogy Stokuca jelentésében egy szó sincs arról, hogy az általa agyonlövetett személyeket fegyverrel a kézben fogták volna el, s hogy a jelentés szerint Stokuca nem rögtönítélő eljárást alkalmazott az elfogottakkal szemben, hanem egyszerűen agyonlövette őket.24 Az ügy az osztrák kormány elé került, s június 20-án az agyonlövetések miatt Philipp Krauss pénzügyminiszter emelte fel a szavát, mondván, hogy a lázadók által elkövetett erőszakos cselekmények nem szolgálhatnak indokul a törvényes hatalom orgánumai számára arra, hogy a megtorlás ürügye alatt hasonló tetteket kövessenek el.25 Kossá csapatainak Túrony és Szalánta közötti gyülekezéséről értesülve Borotha őrnagy, a pécsi cs. kir. helyőrség parancsnoka június 11-én egész erejével elhagyta a várost, s délnek vette útját, hogy Stokuca segítségére legyen az akcióban. Aznap Siklósra érve Stokucától megtudta, hogy az előző nap már szétverte a felkelőket. (Miután útközben át kellett haladnia Szalántán és Túronyon, s ez utóbbi községben nyilván láthatta a pusztítás nyomait, érthetetlen, hogy miért vonult egészen Siklósig ahelyett, hogy futár útján tájékozódott volna Stokucától a történtekről.) Borotha július 12-én pihenőnapot tartott, majd 13-án kora reggel visszaindult Pécsre. Szalántára érve, az ottani katolikus lelkésztől megtudta, hogy az előző napon Tolna megyéből 4000 főnyi reguláris magyar katonaság, Somogy megyéből pedig 4000 népfelkelő vonult be Pécsre, ahonnan azóta senkit sem engednek ki. Miután a tolnai erőnek állítólag ágyúi is vannak, Borotha nem merte folytatni az útját Pécs felé, hanem ereje zömével visszatért Siklósra, két századát pedig Túronynál állította fel, s megpróbált biztos híreket szerezni.26 Június 11-én valóban megérkeztek Pécsre Majthényi József kormánybiztos bonyhádi lovas gerillái, majd június 12-én délután 5 órakor maga Majthényi is megjött 25 honvéddel. Június 13-án reggel a környékbeli falvakból 1000, este 9-kor újabb 1000, majd késő este 1200 nemzetőr jött a városba. Ugyanakkor a Majthényival együtt érkezett Perczel Antal nemzetőr őrnagy kijelentette, hogy ha a pécsi nemzetőrség nem áll ki, ő a falusi nemzetőrökkel elhagyja a várost. Június 14-én Tolna megyéből érkezett 800, majd a szentlőrinci járásból 1200 nemzetőr, az est folyamán pedig 100, csupán vágó és szúrófegyverekkel felfegyverzett honvéd érkezett a Mecsekhátról. A bony24 Dahlen - Gyulay, Zágráb, 1849. június 16. No. 2365. KA KM Präs. 1849:4680. uő. - Jellacic, uo„ 1849. jún. 19. KA AFA Karton 1934 SAJ 1849-6-225. 25 Kletecka 2002, 423. 26 Borotha - Neustaedter, Siklós, 1849. június 13. KA AFA Karton 1934 SAJ 1849-6-163c. Borotha határozatlanságát kiemeli Stokuca 1849. június 15-én Siklósról Majláth György baranyai cs. kir. biztoshoz írott levelében is. Közli: V. Waldapfel 1965, 80-81. Kissé felületes leírást ad a történtekről Neustaedter emlékirata, amelyben Borothát gyávasággal vádolja, s láthatóan összekeveri a túronyi és a pécsi eseményeket. Neustaedter 1942, 303-304. 230
