Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Hegedűs Zoltán: Életképek a magyaróvári piarista gimnáziumból

Hegedűs Zoltán: Életképek a magyaróvári piarista gimnáziumból bandáról szóló írás, illetve egy patkány- és egérirtó baktériumot reklámozó hirdetés között elhelyezve.19 A gimnázium tanulói és tanárai derekasan kivették részüket mind a háborús cé­lokat szolgáló anyagok gyűjtéséből, mind a hadikölcsönjegyzésből. 1914 telén például a rendház, illetve az iskola 3400 koronát jegyzett, Randvég Mihály igazgató pedig a saját vagyonából még külön 4000 koronát.20 Emellett a IV. osztály 1916-ban, majd azután évente 100-100 koronás alapítványt tett hadikölcsönökben.21 A gyűjtések közül - írásom némileg könnyedebb lezárásaként - két olyat sze­retnék ismertetni, amit maga a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelt el. 1915 szeptemberében ismét utasította az elemi iskolákat és a középfokú tanintézeteket a szederlevelek gyűjtésére, miután az előző évben gyűjtött levelekből a „feldolgozás eredményeképpen [...] kifogástalan teapótló anyag került ki, melyet egészségügyi inté­zetekben és fogolytáborokban kiterjedt mértékben és szívesen fogyasztottak”. A levelek megszárítását és ideiglenes raktározását az egyes iskolák feladatává tette, a kir. tanfel­ügyelőknek pedig összesíteniük kellett az összegyűjtött levelet mennyiségét.22 A pia­risták diákjai, a felhívást komolyan véve, annyi szederlevelet szedtek össze, hogy azok megszárítva 20 kilogrammot nyomtak.23 A másik, szintén a miniszter által elrendelt gyűjtés keretében az elemi iskolák és a középiskolák tanulóinak csalánt kellett szedniük. Az erről szóló körrendelet megér­demli, hogy lényeges részeit szó szerint idézzük, mivel kiválóan szemlélteti a világéle­tében íróasztal mögött ülő, zöld növényt legfeljebb cserépben látott, ennek ellenére magát mindentudónak tartó, és a teljesen magától értetődő, közismert dolgokat hosz- szan magyarázó miniszteriális tisztviselő gondolkodását. „Iparunknak a gyapotbehozatal megszűnte következtében a gyapotot pótló anya­gokra van szüksége. Ilyen anyag elsősorban a csalán, amelynek szárában a kenderéhez hasonló rostok vannak. [...] Az ennek feldolgozásánál végzett kísérletek szép eredmény­nyel jártak, úgyhogy indokolt a gyűjtést, melyet a hadsereg is tovább folytat, még széle­sebb alapokra fektetni. A gyűjtés kiterjesztésénél a hadügyminiszter úrral egyetértőleg elsősorban a tanulóifjúság közreműködésére számítok. [...] A szakértői vélemény alapján tájékoztatásul közlöm, hogy a csalán többnyire ke­rítések mellett, patakok és folyók mentén, erdők szélén, tisztásokon és szemétdombok közelében található. A csalán gyűjtésére a november hava még teljesen alkalmas. Ezért a gyűjtést hala­déktalanul megkell kezdeni. Csalánt a tél folyamán is lehet gyűjteni, de csak a magasan álló szárakat; ezeket azonban akkor is, ha át vannak fagyva. A földön fekvő rothadt, 19 Mosonvármegye, 1915. március 28. 3. 20 Mosonvármegye, 1914. november 22. 21 Mihály-Szakály-Szirányi 1989,134. 22 MNL GYMSMGYL VIII. 56. 328/1915. 23 Uo. 399/1915. 223

Next

/
Thumbnails
Contents