Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Hautzinger Zoltán: A fejedelmi katonai büntetőjog

Hautzinger Zoltán: A fejedelmi katonai büntetőjog- A hetedik titulus megnevezése szerint - „Az Erősségnek feladásárul, megegyezésrül, correspondentiárul, ellenséggel való összvemenésrül, beszélgetésrül, árultatásrul, kémekrül”- olyan regulákat adott közre, amelyek a harcban való viselkedésről rendelkeztek. Ez a meglehetően hosszú titulus az egyes harchelyzetekben való viselkedési („gyávaság harc közben súlyos bűn”), illetve az ellenséggel való érintkezés szabályait, az ellenséggel engedély nélküli tárgyalás retorzióit, a reménytelen harchelyzetben való megadás módozatait, valamint az árulás egyes elkövetési magatartásait és szankcióit szabályozta.- A nyolcadik, „quartélyról” szóló cím a szállás elfoglalásához kapcsolódik. Ez egyfelől a katonák hatalmaskodásait volt hivatott megelőzni („a szállással meg kell elégedni, a szállásadó gazdától a megengedettnél több élelmet, gyertyát stb. követelni tilos”), másfelől a belső szolgálati rendet is fenntartotta azáltal, hogy „a szállásmestertől kiosztott szállást mindenki fogadja el. Senkinek sincs joga önhatalmából szállást változtatni, vagy a másnak kijelölt szállást elfoglalni.” E helyt a „gyújtogatásról” azaz a szándékos vagy gondatlan tűzvész okozásról, az engedély nélküli dohányzásról és a táborhely engedély nélküli felgyújtásáról is találunk normatívákat.- Szintén rövid terjedelmű a kilencedik titulus is. Ez a „fegyver s hadi eszköz gondviseléséről” szólt. Minthogy a személyes fegyverzeti felszerelés ebben az időszakban is kiemelkedően fontos volt, e részben tételes szabályokat találunk arra vonatkozóan, hogyan kell karban és harckészültségre alkalmas állapotban tartani az egyes fegyvereket.- A tizedik titulus a „mustrárul”, a hadi szemlékről rendelkezve előírta, hogy „a betegeket és indokoltan távollevőket kivéve minden tisztnek és vitézlőrendnek a mustrán (szemlén) jelen kell lenni, másképpen a hópénzt elveszti”. Az egyes katonai szemléknek, hasonlóan a katonai szabályokhoz az volt a céljuk, hogy a folyamatos fegyelmet és a harckészültségi állapotot fenntartsák. Ezért a havonként megtartott mustrát elmulasztók, vagy az olyan személyek, akik a szemlére nem saját fegyverzettel érkeztek, súlyos büntetésben részesültek.- A tizenegyedik, „a bírónak tisztirül és némelly környül álló dolgokról” szóló titulus a fejedelem nevében ítélkező, a törvényeket jól ismerő hadbíróról és kötelességeiről, az egyfajta kisegítő szerepkört végző hadügyészekről (generális fiscus) és e hivatalos személyek tábori megítélésnek kötelezettségeiről rendelkezett. Mindemellett ez a fejezet az Edictumon belül egyfajta átmenetet is jelentett az anyagi és az alaki szabályok között, bevezetve ezáltal a szabályzat tizenkettedik, „a hadi törvényes processusról” szóló titulusát.- A katonai büntetőeljárás lefolytatását összefoglaló utolsó cím az előző tizenegy fejezetben olvasható magatartási kötelezettségeket vagy tilalmakat megszegőkkel szemben lefolytatandó eljárási szabályokat adta közre. E két titulus kapcsán mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy az ezred parancsnoka volt az, akinek kezében összpontosult a büntetőeljárás megindításának, az eljárás alá vont sze215