Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Hajba Gábor: A Pécsi Munkás Sport Club megalapítása, 1973. február 16

Hajba Gábor: A Pécsi Munkás Sport Club megalapítása, 1973. február 16.

1973. január 30-án intézkedési terv alakult a Pécsi Munkás Sport Club létrehozására. A teendőket az alábbi öt pontban határozták meg:

I. Előkészítő feladatok. Az előkészítő bizottság feladata volt az összevont sportegyesület létrehozásának elvi, gyakorlati irányítása. Látni lehet, hogy a klub létrehozására alakuló bizottság kizárólag a politikai vonalat képviselte, az egyesületek vezetői nem voltak tagjai. így az új egyesület felépítése a politikai érdekeket képviselte. A bizottság tagjai: Lukács János a városi pártbizottság titkára, Szabó János a városi pártbizottság munkatársa, dr. Csernus Kálmán és dr. Szepezdi István, az MTS megyei vezetője és munkatársa, Rózsahegyi Mátyás, az MTS városi elnöke, dr. Galabár Tibor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára és Orosz Ferenc, a megyei tanács osztályvezetője.

II. Politikai előkészítés. Miután összeállt a bizottság, kijelentették, hogy az új klub létrehozásánál a legfontosabb feladat a politikai előkészítés lesz. A hivatalos dokumentumokban így kellett szerepelnie, hiszen a párt ideológiája ezt megkövetelte. A tényleges feladatok közé tartozott, hogy tájékoztatták a szóba kerülő bázis nagyvállalatok politikai bizottságait a PMSC megalapításáról szóló határozatról. Mindössze tájékoztatni kellett, a vállalatoknak kevés beleszólásuk volt az események alakulásába. Ezen kívül utasították a helyi rádiót és sajtót, hogy kezdjenek propagandamunkát, amelyben a vezetők és sportemberek nyilatkoznak az egyesület megalapításának szükségességéről. A helyi futballisták és korábbi játékosok folyamatosan propagálták az új klub szükségességét az olvasóknak, vagy rádióhallgatóknak. Mivel a pécsi szurkolók nehezen fogadták el a változásokat, és kötődtek a korábbi pécsi labdarúgó csapatokhoz, erre szükség is volt. Kezdetben a PMSC nem volt túl népszerű a szurkolók körében.

III. Szervezési feladatok. A szervezési feladatok a klubalapítással és a klub vezetőségének felállításával függtek össze. A szervezés a határozat ismertetésével kezdődött, a vállalatok után a fúzióba bevonni kívánt csapatok vezetőit, játékosait is támogatni kellett. Utána a klub alapításához szükséges küldöttközgyűlést kellett megszervezni, amelyen a fuzionáló csapatok vezetői vettek részt. A közgyűlés előtt megállapodtak abban, hogy kik vesznek részt rajta. A létszám a következőképpen alakult: összesen r35 fő vett részt a közgyűlésen. A Pécsi Ércbányász, Pécsi Dózsa, Pécsi Bányász csapatait 25-25 fő, a Pécsi Építők, Pécsi Helyiipar csapatait 10-10 fő képviselte, és 40 meghívott is volt. A küldöttközgyűlésen részt vevő küldötteknek formális szerepük volt. A közgyűlésen még egyszer ismertették a PMSC alapításáról szóló határozatot, majd a küldöttek kimondták a fúzióhoz való csatlakozást. Amiben a küldötteknek érdemi szerepe volt, az alakuló közgyűlésre küldötteket választhattak.

Ezután megtarthatták a PMSC alakuló közgyűlését. A közgyűlés is úgy kezdődött, mint a megelőző küldöttgyűlés, tehát ismertették a határozatot a Pécsi Munkás Sport Club alapításáról. Az egyéb feladatok elvégzése előtt a küldöttek kimondták a PMSC megalakulását. Az alapítás jogilag akkor vált hivatalossá, amikor a küldöttek az egyesület alapszabályát és az elnökségét is elfogadták. A megyei pártbizottság Végrehajtó Bizottsága tett javaslatot az elnökségre, amelyet természetesen elfogadtak. Az

206