Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Hajba Gábor: A Pécsi Munkás Sport Club megalapítása, 1973. február 16
Hajba Gábor: A Pécsi Munkás Sport Club megalapítása, 1973. február 16. után az új klub alapításával először az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága foglalkozott. A folyamat nem volt zökkenőmentes, ám a viták rövidesen lezáródtak, hiszen az idő sürgetett. Az 1973. január 23-án tartott Végrehajtó Bizottsági ülésén a következők foglalkoztak a pécsi labdarúgás helyzetével: dr. Szatmári István, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) elnökhelyettese, dr. Csernus Kálmán, az MTS megyei vezetője, Rózsahegyi Mátyás, az MTS városi elnöke, Lukács János, a városi pártbizottság titkára és Orosz Ottó, a megyei pártbizottság Párt és Tömegszervezetek Osztályának munkatársa.13 A felsoroltak pozíciójából kiderül, hogy a politika, és nem a labdarúgócsapatok vezetői döntöttek a kialakult helyzetről. Az ülésen nem minden résztvevő támogatta az újabb összevonásokat Pécsett. Mivel az új klub elsősorban a labdarúgócsapat miatt jött létre, más alternatíva is jelentkezett. Felvetődött a kérdés, hogy miért kell a Pécsi Dózsát átmenteni, amikor a PVSK-nak is volt korábban NB I-es csapata, és megfelelő létesítményei vannak. A Pécsi Vasutas Sport Klub mögött valóban volt bázisvállalat, és stadionjának fekvése is remek volt. A szurkolók könnyen megközelíthették, és a további bővítésre is lett volna lehetőség. Ráadásul a PVSK-nak a másodosztályban akkor kifejezetten jó csapata volt.14 Azonban a kérdés hamar lekerült a napirendről. A klub sohasem élvezte igazán a politika támogatását az egész rendszerben, mindig a PVSK-t akarták beolvasztani az aktuálisan kiemelt egyesületbe, és amikor sikereket értek el a vasutas labdarúgók, akkor nem álltak mögéjük. A másik ok az volt, hogy a PVSK-nak kevés esélye volt bekerülni az államilag támogatott kiemelt egyesületek közé, így ez az érv egy új egyesület mellett szólt. Az, hogy teljesen új egyesületet hozzanak létre, abból is adódott, hogy a Pécsi Dózsa volt a legjobb csapat, de bázis nélkül, és „bányász csapat” több is volt, komoly bázissal, de nem voltak elég jó labdarúgóik. Az új egyesületnek új név is dukált, az elnevezés körül azonban komoly viták adódtak. Kezdetben a bányász bázisvállalatok miatt a Mecseki Bányász került előtérbe, de felvetődött a Pécsi SC, Pécsi SE és a Pécsi Munkás Testedző Egyesület is. Végül ezen az ülésen vetették fel először: „Mivel Pécs elsősorban munkásváros, és a munkás sportegyesületeknek itt nagy hagyománya van, legyen az új egyesület neve PMSC. Ezt a közvélemény is szívesebben venné.”'5 Azonban nem csak a bizottsági ülés keretein belül voltak viták, az egyesületek között is voltak nézeteltérések. Véleménykülönbségek voltak az anyagi támogatások megoszlásában, és a bevonásra kerülő egyesületek számában is. Probléma volt az is, hogy azokkal a sportolókkal mi legyen, akik nem kívánnak az új klubban sportolni. De az idő rövid volt, és a politika keresztülvitte az akaratát. b MNL BaML XXXV. 1. MSZMP Baranya Megyei Bizottsága. VB jkv. 1973. január 23. 1. n.p. Pécs város minőségi sportjának helyzete és fejlesztésének lehetőségei. 14 Nyáry 2001, 196. 15 MNL BaML XXXV. 1. MSZMP Baranya Megyei Bizottsága. VB jkv. 1973. január 23. 1. n.p. Pécs város minőségi sportjának helyzete és fejlesztésének lehetőségei. 205
