Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata
Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata 1935-ben elbocsájtották a levéltárból. Ettől fogva Mariska húga birtokán élt, és mint „magánzó” tevékenykedett. Földvári Mihály halálával kapcsolatban egyetlen támpontunk a Könnyek Könyve című kiadvány, melyet 1949-ben, a holokauszt ötödik évfordulóján állított össze a pécsi izraelita hitközség. A könyv munkaszolgálat vagy a deportálások során életüket vesztett pécsi zsidók nevét tartalmazza. A listán szerepel Földvári Mihály és Földvári Mihályné,32 akiket 1944-ben hurcoltak el Auschwitzba. A tragikus sorsú Földvári Mihály halála után - a tévedések vígjátékaként - a munkásmozgalmi pantheonba került. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága agitprop osztályán 1958-ban héttagú bizottság alakult, melynek feladata volt a Tanácsköztársaság Tolna megyei mártírjainak felkutatása, kiknek neveit a 40. évforduló alkalmából egy társadalmi erőből felállítandó emlékműre szándékozták felróni.33 Az emlékművet - Makrisz Agamemnon alkotását - 1959 júniusában avatták fel, az emléktábla az 1919 és 1945 közötti munkásmozgalmi mártírok - köztük Földvári Mihály - nevét örökítette meg. A Tolna Megyei Népújság közölte dr. Solt Pálné Földvári Borbála és dr. Földvári Klára köszönőlevelét: „Eddig mindig úgy éreztük, hogy Szekszárd nem a szülő városunk, Édesapánk és családunk szenvedésnek és megaláztatásnak volt kitéve éveken keresztül csak azért, mert bátran kiállt 1919-ben a dolgozó nép ügyéért. Most, amikor neve ott ragyog az emlékművön a többi hős mártír neve között, úgy érezzük, hogy a szenvedés és a bátran vállalt kiállás nem volt hiábavaló.”34 Az emlékmű átadásakor elhangzott, hogy e mártírokról intézményeket, társadalmi szervezeteket és utcákat fognak elnevezni.35 Ennek szellemében az 1954-ben alapított Tolnai Állami Általános Gimnázium i960, április 24-én felvette Földvári Mihály nevét, akit „a dicsőséges Tanácsköztársaság idején kifejtett munkásságáért a Horthy- fasizmus üldözött, majd a II. világháború elején koncentrációs táborban kivégeztetett”. Az avató ünnepségen megjelentek lányai és unokái is.36 Az iskola évtizedekig viselte Földvári nevét, a rendszerváltozás után azonban a „munkásmozgalmi hős” terhessé vált, és 1994-ben az intézvény nevét Sztárai Mihály Gimnáziumra változtatták. Földvári Mihályt a sors szélsőséges élethelyzetekbe sodorta. A dualizmus korában pályája folyamatosan emelkedő, a törést a korszakváltás politikai eseményei hozták. Ettől fogva a kortársak, sőt az utókor is „félreértette” személyiségét. A mindenkor kormánypárti, hazafias gondolkodású, majd a trianoni országvesztés után revizionista szemléletű Földvári a két világháború közötti 32 Könnyek Könyve 1949, 27. 33 Tolna Megyei Népújság, 1958. december 7. 1. 34 Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus 19. 3. 35 Tolna Megyei Népújság, 1959. június 30. 1. 36 Tolna Megyei Népújság, 1960. április 26. 3. 199
