Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata
Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata A következő éveket (1880-1883) Fenékpusztán töltötte, ahol Heindl Vilmos bérlő családjánál nevelői állást töltött be. Hírlapírói tevékenységének kezdete is erre az időszakra esik: 1880-ban - ahogy néhány évvel később fogalmazott - a „közügyek megvitatására tollat ragadott”,5 és munkatársa lett a fővárosban megjelenő Független Hírlapnak. Arról, hogy a Feiler család mikor és milyen körülmények között került Baranyába, illetve Pécsre, kevés információnk van. Azt tudjuk, hogy Feiler Mihály 1883-tól már a Pécs című hetilap munkatársa volt, valamint azt, hogy 1884. szeptember 6-án a Pécs-belvárosi római katolikus plébánián keresztelkedett meg. Mariska húga 1894- ben már biztosan Siklóson élt, és papírkereskedéssel foglalkozott, Saroltáról és Ilonkáról ugyanakkor szinte semmit nem tudunk. Feiler Mihály pécsi pályafutásának kezdete egybeesik a helyi hírlapirodalom kibontakozásával, amikor a politikai élet polarizálódásával életre keltek a különböző pártok helyi sajtóorgánumai. A függetlenségi és 48-as párt 1873-tól a Pécsi Figyelő hasábjain igyekezett párthíveit zászlója alá terelni, míg a szabadelvű párt a Pécsi Lapok 1872-es megszűnése óta nem rendelkezett lappal.6 Ezt a hiányt akarták pótolni a párt helyi prominensei 1882-ben a Pécs című lap alapításával. Az alapító laptulajdonos (és 1884-től felelős szerkesztő) Fekete Mihály tiszti főügyész, a pécsi szabadelvű párt alelnöke volt, akinek a lapalapítással az „élénken munkálkodó” ellenzéki lapok ellensúlyozása volt a célja. Feiler 1883-tól vett részt a lap készítésében, 1884. június 15-től mint belső munkatárs. Politikai pártállását tanúsítja, hogy e szabadelvű lapban vállalt szerepet, valamint a pécsi szabadelvű párt jegyzői tisztségét is betöltötte. Ahogy évtizedekkel később erről nyilatkozik: „Mindenkor a 6y-es közjogi kiegyezés és az országos szabadelvű párt, majd az országos munkapárt meggyőződéses híve voltam.”7 Mikor Fekete Mihály 1885. augusztus í-jén leköszönt posztjáról, Feiler lett a Pécs felelős szerkesztője. Fekete megtartotta a lap tulajdonjogát. A Pécs - Lenkei Lajos szavaival élve - „jól szerkesztett hetilap volt, ámde exponált politikai irányzata megfosztotta a népszerűségtől”.8 Az új felelős szerkesztő intézkedéseket hozott a lap rentábilissá tételéért, módosította annak profilját, így kevesebb lett a politikai tartalom, több helyet kapott a helyi kultúra és közélet. Ez a folyamat akkor fejeződött be, mikor Feiler 1887. július í-jén átvette a lap tulajdonjogát, és azt elsősorban üzleti vállalkozásként kezelte. 5 Pécs, 1887. július 2. 1. 6 Rövid életű vállalkozás volt a Pécs-Baranyai Hírlap (1881-1882), amely 1882 májusától októberéig a pécsi szabadelvű párt hivatalos közlönyeként jelent meg. 7 MNL BaML VII. 2. b. Pécsi Királyi Törvényszék iratai. 5064/1931. Földvári Mihály levele a pécsi királyi törvényszékhez. 1924. december 20. « Lenkei 1922, 25. 194
