Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Dobos Gyula: Egy politikai karrier története. Perczel Béla I. (1819-1888)

Dobos Gyula: Egy politikai karrier története. Perczel Béla I. (1819-1888)

A megye új hűségnyilatkozatát, a liberálisból konzervatívvá vedlett első alispán, Augusz Antal fogalmazta meg, kiemelve, hogy a korábbi nyilatkozat a „csőcselék” nyomására született. A megye élére teljhatalmú királyi biztos került Dőry Gábor személyében.

A honvédek tavaszi hadjáratban elért sikerei hatására 1849 májusában Tolna megyéből is kivonultak az osztrákok. Az önkormányzat visszaállításával, június 12-től Augusz Antal helyett új első alispánja lett a megyének, Perczel Béla személyében.14

A szabadságharc bukásával sor került Tolna megye második osztrák megszállására. Perczel Béla augusztus 6-án lemondott hivataláról és visszavonult a közélettől.15 Egy évtizeden keresztül a család bonyhádi birtokain gazdálkodott. Apja teljes felelősséggel rábízta a bonyhádi gazdaság irányítását. Mint oly sok köznemes társa, ő sem volt hajlandó szolgálni a szabadságküzdelmet eltaposó önkényuralom államát, követte a Deák-féle passzív rezisztenciát.

i860, december 16-án tért vissza a közéletbe, amikor elfogadta tanácsosi kinevezését a Helytartótanácshoz. Ekkor úgy tűnt, hogy az uralkodó a francia-pi- emonti csapatoktól elszenvedett vereség, majd Lombardia elvesztése miatt változtat a merev rendszeren. Az októberi diploma, ha tartalmilag messze is volt a 48-as törvényekhez, mégis a magyarokkal való békülékenység jelének tűnt, vagyis kapunyitásnak a kiegyezéshez. A februári pátens, majd az országgyűlés feloszlatása azonban elűzött minden illúziót. Perczel Béla azonnal lemondott hivataláról. Nem volt hajlandó a megújított önkényuralom, a provizórikusnak mondott, de azután négy évig érvényben tartott parancsuralom részese lenni.16

A poroszoktól elszenvedett osztrák vereség, valamint a birodalom egyéb belső gondjai, 1865-ben elsöpörték a Schmerling provizóriumot, és a februári pátens visszavonását eredményezték. Az 1865. december tizedikére összehívott ország- gyűlésen ott volt a bonyhádi kerület képviselőjeként Perczel Béla is, aki Deákpárti programmal nyerte el választói bizalmát.17

Ettől kezdve karrierje, amely másfél évtizede megszakadt, gyorsan folytatódott. 1866 februárjában számfölötti előadóként kapott ítélőtáblái megbízást. Amikor a kiegyezés után az 1868-as 54. te. értelmében kialakították a Pesti Királyi ítélőtáblát, 1869 májusában Ferenc József annak rendes bírójává nevezte ki. Ez a kinevezés 50%-os fizetésemelést jelentett azzal, hogy éves javadalmát 3000 forintra emelték.18

h Bodnár-Gárdonyi 1920, 360. is Uo. 362.

is MNL TML XIII. 14. Perczel család iratai. Családtagok: Béla I. iratai, 1861. november 23. Lemondó

nyilatkozatát az M. Kir. Helytartótanács elnöke elfogadta: 1861. december 8.

D Az 1865. december 6-án egyhangú döntéssel választották képviselőnek.

is A bírói kinevezés miatt képviselőségéről 1867. január 11-én lemondott, a következő napi ülésen a képviselőház tudomásul vette.

129