Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Dobos Gyula: Egy politikai karrier története. Perczel Béla I. (1819-1888)

Dobos Gyula: Egy politikai karrier története. Perczel Béla I. (1819-1888)

csúcsáig, mások államtitkári, sőt miniszteri posztig emelkedtek. Hosszan lehetne sorolni a tábornokok, főtisztek nevét, akik a napóleoni háborúk idején, az 1848/49-es szabadságharcban, vagy éppen az Osztrák-Magyar Monarchia harcterein szereztek érdemeket, de szintén volt vezető részese az amerikai polgárháborúnak is.

A 20. századi mindennapokban a Perczelek között találunk gyáralapítót, villanytelepet üzemeltető vállalkozót, BESZKÁRT4 vezérigazgatót, Argentína villamosítását irányító Ganz gyári főmérnököt, nemzetközileg ismert pszichológust, építészt vagy éppen Széchenyi-díjas egyetemi tanárt.

E nem csekély választékból a jelen kötetbe egy életút, a harmadik generáció kiválóságának, bonyhádi Perczel Bélának a pályáját vázolom fel.

Perczel Sándor és Boronkay Elvira házasságából, 13. gyermekként Bonyhádon született 1819. június 25-én. Tanulmányait a pesti piaristáknál kezdte,5 majd a pécsi püspöki joglíceumban folytatta. Húsz évesen került Tolna vármegye első alispánja, Magyary Kossá Sámuel mellé joggyakornoknak.61840 áprilisában a megyei tisztújító közgyűlésen a főispán tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki.7 1841 májusában Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1844-ben vármegyei hivatalában megerősítették, a szekszárdi Védegylet pedig elnökévé választotta.8

1845 fontos állomás életében. Az augusztus huszonegyedikéi közgyűlésen másodaljegyzőnek választották, majd a két hónappal későbbi tisztújító közgyűlésen, mindössze 26 évesen, megbízatást kapott az újonnan kialakított Központi (később Szekszárdi) járás vezetésére, tehát a főszolgabírói teendők ellátására.9

Az 1848. márciusi események hatására a Tolna megyei tisztikar, élén Ürményi József császárhű főispánnal, lemondott. Perczel Béla helyén maradt és hivatali munkáját továbbra is lelkiismeretesen folytatta.10 A vármegyei központi választmány júniusi döntésének megfelelően megszervezte Bátaszék és Szekszárd nemzetőrei felszereléssel ellátását. Majd a Délvidék megsegítésére, a Bács megyei ókéri táborba indított nemzetőr zászlóaljak egyik kapitánya lett.

A Délvidékről visszatérve szeptember 25-i vármegyei bizottmányi ülésen Perczel Bélát másodalispánnak választották.

Amikor Perczel Mór tábornok móri vereségét11 követően a kormány Debrecenbe költözött, a császári csapatok szinte kardcsapás nélkül megszállták a Dunántúlt.

4 Ez a rövidítés a Budapesti Földalatti, Földfeletti és Elővárosi vasutakat jelentette.

5 Piaristák Évkönyve 1829, 183.

6 Ezen adatok Perczel Béla sajátkezű feljegyzéseiben szerepelnek. MNL TML XIII. 14. Perczel család iratai. 35. doboz

7 MNL TML IV. 1. a. Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1843. Ezt a kinevezést 1843-április 6-án megerősítette.

8 Közéleti tevékenységét mutatja, hogy már 1841. december 9-től a Szekszárdi Kaszinó közgyűlése a választmány tagjának választotta.

9 MNL TML IV. 1. a. Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1845. október 20. A Központi járás, később Szekszárdi járás néven is szerepel.

10 Uo. 1455. határozat. 1848. május 1-én a vármegyei középponti választmány tagja lett.

11 1848. december 30.

127