Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
1. A reformáció születése, kibontakozása
A magyar ellenreformáció vezére, Pázmány Péter fulladás ellen kért orvosságot a hithű evangélikus Poppel Évától. „ 7636. december 5. Pozsony. Battyány Ferencié Poppel Éva ass%onyho%. [...] Ha kegyelmed azjuladás ellen valami jó és próbált orvosságot tudna, megszolgálom kegyelmednek, ha tudtomra adja. m Hitviták tüzében Nem elhanyagolható tényező a boszorkányperek „pénzügyi” oldala sem. Ha ugyanis valakit bűnösnek találtak, az az illető teljes vagyonának elkobzásával járt. Egy-egy tehetősebb személy esetén ez komoly bevételt jelentett, ezért az sem ment ritkaság- számba, hogy pénzszerzés céljával szerveztek tömeges boszorkányüldözéseket. Mivel a nők nem politizáltak, nem lehetett őket politikai perben elítélni. Az asszonyok, lányok esetében alapos indok lehetett viszont az erkölcstelenség elkövetése vagy a boszorkánykodás vádjában való elmarasztalhatóság. Ilyen okok miatt akár főrangú asszonyokat is el lehetett ítélni, akár a legsúlyosabb büntetéssel. Bizonyára mindenki számára ismerősek Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet rémtettei, számos könyv és film dolgozta fel a csejtei78 79 80 szörnyként, vagy Drakula grófnőként ismertté vált nemesasszony történetét. A szóbeszéd szerint a grófné miután egyik alkalommal egy szolgálója haját fésülve meghúzta azt, a grófnő éktelen haragra gerjedt és úgy vágta pofon a szerencsétlen szolgálólányt, hogy annak orra vére Báthory Erzsébet kezére fröccsent. A grófnő pedig ámulattal vette észre, hogy azon a helyen, ahol kezét a vér érte, bőre megfiatalodott. Ezzel vette kezdetét a több évszázadon át gyűrűző mítosz és legenda. A hiú grófnő ez után lányok százait vitette a csejtei várba, hogy válogatott kínzások után, vérüket vegye, majd abban megfürödve megőrizze bőre fiatalságát. A megtorlás ezután következett. Thurzó György nádor, miután hírét vette a Csejtén zajló rémtetteknek, 1610. december 29-én rajtaütött a grófnőn, az őt segítő szolgálókat elfogatta és tortúrának vetette alá, melynek során azok bevallották a szörnyűségeket. Báthory Erzsébetet pedig a csejtei vár toronyszobájába élve befalazták, napi egy alkalommal kaphatott csak ételt és italt. így raboskodott saját rémtettei helyén még 4 évig, míg őrzői holtan találták. így szól a hivatalos történet. Na de mi lehetett az igazság? Báthory Erzsébet református vallása közrejátszhatott sorsa alakulásában? Elképzelhető, hiszen aló. századtól kezdve nagyon komoly hitviták voltak evangélikusok és reformátusok között. A boszorkányság vádját egy levélben Ponikénusz János evangélikus lelkész vetette fel, aki ellenlábasa volt a kálvinista úrnőnek. 1611. január elsején keltezett, de csak má- sodikán befejezett és elküldött levelében többek között ezt írta: „Lásd, Tisztelendő Uram, mennyi sok bűn terheli ezt a gonosz heroináP0 ! Ennek dacára mégis bízik az megyében, és a pré78HANUY 1911. 741. 79Csejte község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában található. 80heroina: hősnő 94
