Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
1. A reformáció születése, kibontakozása
hajunk szála sem válna eddig fen, ha a%ok valamit ártottanak volna.’m To feus Bornemisza Anna udvari papja volt, valószínűleg nagy befolyással bírt a fejedelemasszonyra, aki minden bizonnyal ebben a kérdésben is kikérte a véleményét. A püspök Apafi fejedelem jelenlétében 1681-ben elhangzott prédikációjában a következőket mondta: „Nem kell ay ördögiül is tanulni as? uralkodást r kérdései, hogy mikor hal meg a Király, Fejedelem; én Király lehetek-é, én Királyné, Fejedelem Asszony lehetek-é? Mert bizony csak hiába nézetsz hiába varás^soltatss^ hiába boszorkánykodhatsz ha az Isten nem akarja.m A korabeli hallgatóság számára nyilvánvaló volt, hogy a püspök Béldi Pálné cselekedeteivel példálózik, akit ekkor már 3 éve fogságban tartottak. A boszorkányvádak gyakorisága a társadalom különböző rétegeinél arra utal, hogy a kor embere sokkal hétköznapibb gyakorisággal nyúlt a varázslás eszközéhez, mint ahogy azt ma gondolnánk, tekintettel arra, hogy a korabeli gyógyászat alapvetően mágikus jellegű volt. A protestáns egyházak a 17. század folyamán súlyos belső válságon mentek keresztül. Az evangélikus és református irányzattal szemben újabb áramlatok jelentek meg. Közülük a legjelentősebb a református egyházban a puritanizmus. Magyarországra és Erdélybe az 1630-as években Angliában és Hollandiában tanult diákok közvetítésével érkezett. Leghatalmasabb pártfogójuk I. Rákóczi György70 71 72 erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Zsuzsanna73 74 volt. A művelt fejedelemasszony nagy gondot fordított reprezentációs célokat is szolgáló kertjének kialakítására, ahova gyógynövényeket és különböző gyógyfüveket is telepíttetett a betegségek elleni védekezés céljából. Lorántffy Zsuzsanna maga is jól ismerte a különböző nyavalyák gyógymódjait, erre való utalást találunk a következő tanúvallomásban. Az 1677-1688. évi híres boszorkányper egyik fő vádlottjáról, Pörpeni Lé- nárt Ilonáról — akit Tudós Ilonának is neveztek — az 54 éves Ugari Gergely vallomásából a következőkép tárul elénk: „[...] én az örögh Rákóczi Györgynénél Éorancsfi Susannánál laktam. Igen nagy tátos vala azfejedelem asszony és őnagysága egy leány asszonyát tanította vala meg az csillagokbúl való jövendölésre, nézésre, én is attul a leánytul tanultam. Azonban vala aszfejdelem asszonynál egy ember, az ki is nagy tátos volt. Annak asztalát egykorfelszedvén, az tángyéron holmi ételhulladék maradott, azt felszedtem és beszopogattam az mézben. Én is ki- menvén, hát aseyfűvek nekem megsszplalának.,I,A 70HERNER 1989. 18. 71HERNER 1988. 19. 72I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630—1648). Buzgó református volt, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatás felvirágoztatására, de a protestáns ortodoxia szellemében szemben állva a haladóbb puritánus irányzattal, s ellenségeként az unitáriusoknak és főleg a szombatosoknak. 73 Lorántffy Zsuzsanna 1616-tól I. Rákóczi György felesége. Kitűnő gazda és kertész, nagy pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek. 74Dobolyi János és Körmendi János jelentése Belsőszolnok vármegye főispánjának a Désen lefolytatott vallatásról, Dés, 1680. június 25. HERNER 1989. 86. 92
