Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

az ördögöt. Lethenyei Pál Bornemisza iskolamestere volt és az ördöngösség szakem­berének számított, aki nagyanyjától és egy misemondó paptól tanulta a bájolást és nagy sikerrel alkalmazta azt. „Afok kö%t (e falvakban) valának, egynéhány ördöngösök, kik elein sokképen káromlották az ő tanítását, egyet azonban, Tardoskeddi Szerencse Benedeknél hosszas kúrával, ráolvasásokkal kígyógyított, mire Bornemisza, aki nem Isten, hanem az ördög művének tartotta mindezt, elkérte tőle, hogy, az ördög nevébe minemű imádsággal mi[v]elte a bájolást, kit ő vélt, hogy Isten nevében mi[v]elt”.39 40 Az ördöngösség mestere ezután elküldte Bornemiszának az asszony által énekelt bájoló imákat, így került az Ördögi kísértetek lapjaira nyolc különlegesen szép közép­kori archaikus bájoló imádság, vagyis ráolvasás, amely egykor Tardoskeddi Szerencse Benedekné javasasszony ajkán hangzott el. Lethenyei Pál ősrégi bájoló szövegeket alkalmazott, melyekben vegyültek egymással a pogány hiedelmek a keresztény motívumokkal, s ezek ereje még a 16-17. században is alig gyengült. Bennük a „Föld édesanyját” hívják segítségül, hogy a torok betegségét eloszlassa: „ennek e torkában erős pőrös torok ereszködett, torok gyíkja, béka levelegje, nyak foga, oszoljon, romoljon, benne meg ne maradhasson, Istennek hatalmából, bádog anya, parancsolatjából”^ Ilyen keveréke a keresztény vallásnak és pogány hagyományoknak a menyelés41 gyó­gyítása: „ Urunk Úristen felüle az ő szent szamarának nyergetlen hátára, elindula paradicsomba, be nem mehete paradicsom kapujába, lába megbotlék, lába megcsuklék, csont mene ki helyéről, velő mene ki helyéről, vér mene ki helyéről, ér mene ki helyéről, szentanyja Mária erre így gyógyítja meg a szamár lábát: „szent szájamból szent igét reá mondom, szent lehelletemet reá lehellem, csont megyen csonthoz velő megyen velőhöz ér megyenérhöz ín megyenínhöz vér megyenvérhöfl42 Mindezeket Bornemisza is elítélte, de a bájolás, igézés és hasonló babonák elterje­désére meglehetősen közömbös volt. Egyszer támogatói Salm gróf43 és felesége, Thurzó Erzsébet arra kérték, hogy „an­gyali látásból” szóljon nékik, de ő nem volt erre hajlandó, mert félt az ördögi csalárd­ságtól. ,A^Zf>rtf egynéhány imádságot tudott, ayt mikor az kehely re vagy kristályra mondotta, eljött az angyal és amire kérdeték, megfelelt, de ő maga nem láthatta, hanem vagy gyermekével nézette, vagy az kit igen jó erkölcsű prédikátornak vélt. ’44A tények Bornemiszát is meggyőzték, egyedül afelől voltak kétségei, hogy ezek Istennek tetsző módon jöttek volna létre. Fantáziaelemekkel alaposan megtűzdelt tudósítást is olvashatunk, melyet egy másik protestáns prédikátor, Huszár Gál45 mesélt el neki: „beszedett egy emberrel, aki kígyóból 39 HÓMAN-SZEKFŰ [1928-1934] .V: 143. 40HÓMAN-SZEKFŰ [1928-1934],V: 143. 41 menyelés: ficam 42HÓMAN-SZEKFŰ [1928-1934],V: 143. 43 Az 1570-es évek elején Bornemisza Péter Galgócon, majd Semptén volt lelkész Julius Salm gróf szolgá­latában, Semptén nyomdát is működtetett. 44HÓMAN-SZEKFŰ [1928-1934]. V: 141. 45Huszár Gál (?—1575) reformátor. Debreceni nyomdáját a város vette át, és nyomdász utódai a város és a református egyház segítségével a magyar nyomdászat egyik központjává tették Debrecent. A 16. sz. egyik legjelentősebb, úttörő nyomdásza volt. 86

Next

/
Thumbnails
Contents