Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

és tettet, amellyel az ember önmagát akarja üdvözíteni, ahelyett, hogy Istentől várná az ingyen kegyelmet. Kálvin még szigorúbb volt, mert „a bálványimádás kategóriájába vonta a csillagjóslást, mint ördögi babonát, továbbá a szentképeket is, mely utóbbiak esetében nem volt hajlandó elfogadni a katolikus különbö^tetést tisztelet és imádat köpött. Szerinte a középkori egyházfehér mágiája a Sátán szemfényvesztése, s így akik odaszánják magukat ezeknek a látszatoknak az imádására, avagy úgy vélik, hogy ezekben Istent és szentjeit imádják, máris babonaságba vannak bele varázsolva”.30 31 A népi varázslást már a középkori egyház is a fekete mágia fogalma alá vonta és ördögi praktikának minősítette. A református egyház az isteni gondviselésbe vetett feltétlen hit miatt elítélte az ördög nevében praktizáló boszorkányokat, és kizárta a mágia bármilyen formájának művelését. Elítélésében a reformátorok csak a középkori hagyományt követték, legfeljebb azzal vádolták meg a római egyházat, hogy „fehér mágiával fedezte, sőt tenyésztette a fekete mágiát.>m A kétféle mágiát azonosítva, a reformátorok nemcsak folytatták, hanem fokozták is a boszorkányüldözést. A protestantizmus első hulláma nem hogy enyhített volna a boszorkányüldözéseken, hanem inkább tovább rontotta a helyzetet. A boszorkányperek számának növekedéséhez nagyban hozzájárult a reformációra adott válaszként elinduló katolikus ellenreformáció. A katolikus egyház eretnekellenes fellépését ugyanis gyakran összekapcsolta azzal, hogy azt perelte be és végezték ki boszorkányként, aki közben áttért a reformált hitre.

Magyarországon a globális boszorkányhit tagadásának első elméletét Méliusz Juhász Péter32 33 református püspök fogalmazta meg. A két kiadást is megért 1562. évi debreceni és egervölgyi hitvallás kifejti, hogy: „a boszorkányság az ördög műve, s a sátánnak nincs akkora hatalma, hogy emberalakot öltve megrontsa Isten kegyeltjeit. Amit sokan rontásnak neveznek, nem más, mint közönséges betegség, és megvannak a gyógyszerei, a csecsemők szçmmelverése pedig gonosz beszéd.,fl3 Méliusz tiltakozott a csillagjóslás ellen, babonának minősítette azt is, hogy különböző betegségeket igézésnek, lidércnyomásnak, ördög vagy boszorkány művének tartanak. Ez utóbbiak ellen ördögűzés helyett orvosságokat ajánl, s maga is szerkesztett orvosi füvészkönyvet, amelyben többnyire ma is használatos gyógyfüveket ismertet.

A Melius Juhász Péter vezetése alatt készült 1562. évi debreceni hitvallás megtiltja a varázsolás különböző formáit: „kockavetést\ csontvizsgálást, kézjóslást, belek kutatását, de viszont más formákat megenged, ha azpk babona nélkül, a kinyomozandó igazság megismerésére alkalmaztatnak. Általános felfogása a XVI. századi protestántizrnusnak, hogy ilyjelenségek, éji kísértet, boszorkány, kóborló lélek, megnyomó az ördög művei: Hogy a boszorkányokat, éji kísérteteket, kóbor lelkeket az ördög igazgatja, vezeti a rosszra, az bizonyos. Meliusék szerint az igézőnek csak gonoszokra lehet hatása, kiket az ördög el tud csábítani, kegyesekre nem; ugyanez a

30MAKKAI 1981.109.

31MAKKAI 1981. 119.

32 Melius Juhász Péter 1561 végétől haláláig debreceni református püspök. O szervezte meg a magyarországi református egyházat. Az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági és orvostudományi munka szerzője.

33 R. VÁRKONYI 1990. 407.

84