Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

amelyek korábban a presbitériumok hatáskörébe tartoztak, így az egyházi hatóságok hatásköre kiüresedik. Bár II. József halálát követően ismét visszakapják az egyházak bíráskodási jogkörük egy részét, a fennálló helyzetet jól jellemzik Tormássyjános püspök, a kiskunhalasi református egyház 1800-as évek eleji krónikásának sorai: a „prédikátornak csak az halódott kötelességül, hogy a papi szolgálaton kívül a nős paráznákat békéltesse és tőlük reversalist vegyen; a többi a városházánál végződött. ’46

A kiskunhalasi református anyakönyv 1690-1792 közötti 289 bejegyzése alapján Melegh Attila nyomon követi az egyházfegyelmezési gyakorlat enyhülésének folyamatát, amely során a paráznaságok és egyéb vétkek közösségi megítélése a 18. század eleji bejegyzések szerinti szigorú világi hatósági büntetést kiegészítő eklézsiakövetés büntetési szigora a század közepére már egyre inkább megszégyenítő büntetéssé vált és a szégyenkőre állítás gyakorlatával jelentett egyet, a század végére pedig egyszerű penitenciává enyhült, amelyet még mindig meghatározó megszégyenítő jellege egyre gyakrabban a nyilvánosság kizárásával a parókián kellett letölteni.47

46 MELEGH 2000.

47 SZAKÁL 2014.

73