Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
5. A reformáció öröksége
Tegzes Ferenc Az ormánsági református települések címer és zászló használata Jelképnek tarthatjuk azokat a két vagy három dimenzióban megjelenített ábrázolásokat, amelyek egy-egy kisebb-nagyobb közösség számára az összetartozást jelenítették, jelenítik meg, illetve valamire, vagy valakire utalnak. Ha a jelképeket pajzsba foglalják, címerről beszélünk. A címertan szabályai szerint a címerek leírásakor a szemlélő szemszögéből nézve a jobb és a baloldal felcserélődik. Az idézetek az önkormányzatok címer, zászló meghatározásai, és szerzői jog alá esnek, ezért nem változtathattunk rajta. Az Ormánság Baranya megyében, a Dráva mentén található földrajzi és néprajzi tájegység. Földrajzilag északi határa Gyöngyfa, keleten Drávaszabolcs, délen Dráva- palkonya, nyugati részén Drávafok és Markóc határolja. Néprajzi behatárolása, miszerint addig terjed, amíg a bikla ér. Ezen az ormánsági nők fehér felsőszoknyáját kell érteni.1 Kiss Géza, az Ormánság jeles kutatója, meghatározása szerint a bikla: „Féllábszárig érő, szedett, fehér szoknya. /1% ősi viseleté ’2 Kiss Géza 1937-ben még az Ormánsághoz tartozónak 45 települést sorol fel.3 Időközben összevonások, település megszűnés következtében maradt 43 település: Ador- jás, Baranyahídvég, Besence, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Gyöngyfa, Hirics, Kémes, Kemse, Kisszentmárton, Kóros, Kovácshida, Lúzsok, Magyarmecske, Márfa, Markóc, Marócsa, Monosokor, Nagycsány, Okorág, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Sósvertike, Szaporca, Té- senfa, Vajszló, Vejti, Zaláta.4 A települések önazonosításának három eszközéről beszélhetünk. Az egyik a pecsét, amely okmányok aláírása mellett a hitelesítés másik fontos eszköze volt és manapság is az. A másik a címer és a zászló, amely a település legláthatóbb jelképeként szerepel. Az ormánsági települések nem rendelkeztek sem címerekkel, sem zászlókkal, történelmünk egyik időszakában sem, a közelmúltig.5 (Amit általában községi zászlóként emlegetnek, azok a körmenetek alkalmával a templomból kihozott, majd oda visszakerül egyházi zászlók.) A rendszerváltást követően alkotta meg az országgyűlés az 1990. évi LXV. tc.-t „A helyi önkormányzatokról”. Ennek 10. §.-pontja mondja ki, többek közt, miszerint képviselő-testület hatásköréből nem ruházató át: c / a helyi népszavazás kiírás, az önkormányzati 'HÍDVÉGI 1937. 45. 2 KISS 1986. 44. 3 KISS 1986. 32. 4KOVÁTS 2011. 13. 475
