Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
5. A reformáció öröksége
Bodor Mihály A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára református anyakönyveinek alaki és tartalmi változásai (1827-1895) Az anyakönyv (matricula) olyan jegyzék, amelybe bizonyos személyeket vagy vagyontárgyakat nyilvántartás végett bevezetnek (immatrikulálnak).1 Tágabban értelmezett anyakönyvek használata az ókorban kezdődött. Az államnak feladatai ellátásához rendszeres adatszolgáltatásra volt szüksége személyi, dologi és vagyoni vonatkozásban. E nyilvántartásoknak főként katonai és pénzügyi szempontból volt jelentőségük. A személyi nyilvántartások kifejlesztésében jelentős szerep jutott a felekezeteknek, egyházaknak.2 A kereszténység első évszázadaiban a diakónus felolvasta az élők és a meghaltak neveit, és imát is mondott értük. A középkorból a templomok és kolostorok mellett eltemetettekről szórványosan maradtak fenn halotti jegyzékek.3 Leszármazási adatokat már a 9—10. századi angolszász krónikák is tartalmaznak. A 11—12. században a kereszténység elterjedésével lassan érvényesül az a kánonjogi elv, hogy a házasság férfi és nő Isten rendelésén nyugvó legbensőbb egyesülése, amely a házasulandó felek kölcsönös megegyezése alapján jöhet létre. A házasságkötés intézése az egyház kezébe került. Az ő feladatává vált ellenőrizni, hogy a házasulandó feleknél nem áll-e fenn olyan ok, amely a házasságot kizárja. Például testvérek vagy unokatestvérek házassága, más vallás, fennálló házasság stb. Az anyakönyvezés kötelezővé tétele is felmerült, de ezt az 1212-es párizsi zsinat elvetette. Az első római katolikus anyakönyveknek a vezetésére az 1300-as évek végén Itáliában és Burgundiában került sor. Ez a kör kibővült az 1400-as évek folyamán Spanyolországgal, Franciaországgal, Belgiummal, Svájccal, Németországgal, Ausztriával és Csehországgal.4 A kötelező anyakönyvezést 1538-ban I. Ferenc francia király (1515— 1547) rendelte el. Az elhalálozott hűbéresekről a lelkészeknek jegyzéket kellett vezetniük. A következő évben, 1529-ben az angol király is hasonlóképpen döntött.5 A Magyar Királyság területén az egyházi anyakönyvezés bevezetéséről a gyülekezetek maguk döntöttek. Néhány városi protestáns gyülekezetnél már a 16. század végén megkezdték az anyakönyvezést. így például az evangélikus Kassán 1587-től, 'Lányi Bertalan: Anyakönyv. A PALLAS 1893.1: 732. 2BACSÓ [é.n.]. 7-8. 3Anyakönyv, https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyak0nyv [2017.08.27.] 4 Faragó Tamás: Bevezetés a történeti demográfiába. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_09_Farago_Tamas_Bevezetes_a_tor teneti_demografiaba/chOl s03.html [2017.08.28.] 5Anyakönyv, https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyak0nyv [2017.09.18.] 457
