Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
nára12 mellett a presbitérium tagjai között MÁV- és postatisztviselők, a régi polgársághoz, a korábban az „úri középosztályhoz” tartozó személyek, néhány szakmunkással együtt alkották a pécsi református egyházközség presbitériumának világi tagjait.13 Velük együtt vett részt a döntésekben a lelkész-elnök, valamint a segédlelkész, a vallásoktató lelkész — az ekkor már 20 éve Pécsett szolgáló Dizseri Sándor14 -, és a kántor, Fonod Gyula. Jelentős pécsi családok sarjai is tagjai voltak az 1945-ös presbitériumnak, így a magyar nemes ősöktől származó Konkoly Thege Dezső. Később a pécsi presbitérium tagjául választották Szentágothai János orvosprofesszort is.15 Az 1945. július 29-i ülés tárgya a drávamenti egyházközségek újjáépítésének ügye volt, az 1945. márciusi német támadásban megrongálódott református templomok helyreállítására kiküldött bizottság azonban nem végezte el munkáját, helyette a presbitérium a következő, augusztus 12- i ülésén ezer forint adományt szavazott meg a nemes célra.16 A presbitériumi jegyzőkönyvek bejegyzései a „megszálló szovjet csapatok” jelenlétéről írtak. Nyáry Pál nem tagadta meg nemesi-polgári származását és múltját, de nem kívánt konfrontálódni az egyre dominánsabbá váló baloldali politikai erők képviselőivel. Az 1947. június 2-i presbitériumi ülés jegyzőkönyv-vezetője szerint a „lelkipásztor szükségesnek látja bejelenteni”, hogy őt a Szovjet-Magyar Művelődési Társaság kultúrhete alkalmából meghívták egy szovjet főhadnagy által Szovjetunió és a vallás” címmel tartott előadás elnöki tisztének ellátására. Nyáry Pál, mint elnök hangsúlyozta, hogy a 12Debreczeni László (1904. február 4. Marosszentgyörgy—1982. február 24. Pécs) gimnáziumi tanár. Apja Marosszentgyörgyön jegyző, majd 1920 után gazdálkodó. Anyja vadadi Filep Gizella. A marosvásárhelyi gimnáziumban érettségizett (1922), a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen magyar-német szakos gimnáziumi tanári diplomát szerzett (1929). Magyar és irodalmat és német nyelvet tanított a hódmezővásárhelyi református gimnáziumban (1931-1932), a kaposvári Somssich Pál gimnáziumban (1932-1943), a pécsi állami Széchenyi István gimnáziumban (1943-1948), a pécsi Nagy Lajos gimnáziumban (1949-1965). 1950-től átképző tanfolyam elvégzése után a német helyett orosz nyelvet tanított nyugdíjba vonulásáig (1965). Felesége Boda Laura (1906-1979), gyermekei: Debreczeni Laura, László, István, Zsuzsanna, Béla. Fia, Debreczeni László (1934. május 10. Kaposvár—) az ANTSZ főorvosa, az 1956-os forradalom és szabadságharc pécsi résztvevője) szíves közlése nyomán. — Debreczeni László tanár a pécsi református egyházközség presbiteri tisztségét töltötte be (1945-1949). I3BREL. Pécsi presb. jkv. a. 1945. július 29-i ülés. l4Dizseri Sándor vallásoktató lelkész (1895. december 2. Merenye, Somogy m.—1959 Pécs), rendes szolgálatának kezdete: 1923. július 24., szolgálati helye: Pécs. Felesége: Vajda Eszter. Hat gyermeke született. BREL Törzslapok. 38., BREL Pécsi presb. jkv. b. 1959. június 19-i ülés. 15Szentágothai János (eredetileg Schimert, 1912. október 31. Budapest—1994. szeptember 8. Budapest): anatómus, neurobiológus, egyetemi tanár, tudománypolitikus, akadémikus. A Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán végzett (1936). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Anatómiai Intézetének megbízott vezetője (1946), egyetemi rendkívüli tanár, intézetigazgató (1947), egyetemi tanár (1951). Az MTA levelező (1948), rendes tagja (1967), az MTA alelnöke (1973-1977), elnöke (1977- 1985). Az Elnöki Tanács tagja (1985-1989). Országgyűlési képviselő (1985-1994). Fő kutatási területe: kísérleti agykutatás, szemmozgások, idegmechanizmusok, idegközpontok szerkezeti vizsgálata. Számos magyar, német nyelvű szakkönyv szerzője. Horváth Eszter: Szentágothai János. PÉCS LEXIKON 2010. II.:256. I6BREL Pécsi presb. jkv. a. 1945. augusztus 12-i ülés. 373
