Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
Rozs András A pécsi református egyházközség presbitériuma lelkészválasztási gyakorlatának torzulásai az 1950-es és az 1960-as években1 A helvét hitvallást követő református lakosság száma a nagyrészt római katolikus Pécsett a 19. századig nem volt jelentős. A dualizmus idején bekövetkezett nagyarányú iparosítás folytán azonban a század közepétől egyre több kálvinista költözött be a városba az Ormánság, a Dravaszög községeiből, valamint Baranya vármegye és a Dél- Dunántúl más területeinek falvaiból. A pécsi reformátusok az 1880-as években a lutheri evangélikusokkal együtt alkottak egyházi adminisztratív szervezetet, és csak 1892-ben váltak önálló „evangélium sprint reformált” úgynevezett „missziói egyházközséggé”.2 1902-ben anyaegyházzá nyilvánították a pécsi kálvinista gyülekezetei. A 19. század végén a magyarországi protestánsok kálvini egyházában a Debrecenben uralkodó konzervatív irányzat és a budapesti teológiai akadémia megújhodást hirdető mozgalma küzdött egymással.3 Az egyház 1904-től vette fel a „református’'’nevet.4 A századfordulóra a pécsi kálvinisták már annyira megerősödtek, hogy saját templom építésére kértek telket Pécs város törvényhatósági bizottságától. Szerettek volna belvárosi területet kapni, de csak az akkor városszélnek számító Indóház utcában építtethettek templomot, amelyet 1907-ben fel is avattak.5 Első lelkipásztoruk Nyáry Pál volt, a régi nevezetes nemes Nyáry család leszármazottja,6 aki 1903-ban alig 23 éves fiatalemberként 'Jelen tanulmány a magyarországi református egyház pécsi egyházközségének helyzetét elemzi a szovjet megszállást követő korszakban, az 1950-es és az 1960-as években, elsősorban a presbitérium lelkészválasztási gyakorlatára koncentrálva, a pécsi egyházközség presbitériumának szemszögéből nézve, azaz a presbitérium jegyzőkönyveinek határozatai alapján. Nem foglalkozik a dolgozat a másik oldal, az állampárt, illetve annak politikáját képviselő Állami Egyházügyi Hivatal állásfoglalásaival, határozataival, gyakorlatával. Ugyancsak nem tűzi ki céljául a tanulmány a pécsi református egyházközség történetének teljességigényű vázolását, illetve csak a fő témát érintő jelenségek előzményeit, körülményeit tárgyalja. 2T. Papp Zsófia: református egyházközség. PÉCS LEXIKON 2010. II.: 170. 3BUCSAY 1985. 227. 4T. Papp Zsófia: református egyházközség. PÉCS LEXIKON 2010. 11.: 170. 5NYÁRY 1942. 11. T. Papp Zsófia: református egyházközség. PÉCS LEXIKON 2010. II.: 170. 6Nyáry Pál (1879. július 19. Dunavecse/Pest vm. — 1955. február 26. Kaposvár): református lelkész. Rendes szolgálatának kezdete 1903. február 1. Apja Nyáry Pál dunavecsei jegyző, anyja szentkirályi Vargha Etelka. „Nyáty Pál a nyáregyházi Nyáryak családjából származott. Nagyapja — Nyáry lutjos — Pest Vármegye főszámvevője volt, első unokatestvére Nyáry Pálnak, Pest Vármegye híres alispánjának, aki többek között támogatta a pesti magyar Nemzeti Színház létrejöttét, és tevékenyen részt vett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiben. ” ANDRÁSI 2015. 2. Felesége: Csete Erzsébet (1883. február 19.— 1934. szeptember 10.), házasságkötés ideje: 1903. március 9. Gyermekeik: Pál (1905. május 19.—), Erzsébet 371
