Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

vászon, 8 ürm. tűzifa, 50 drb. villanyégő /össz.:660.-P/ 12 kész harm, megrongálva /1400.-P/ lakás falak 9 helyen áttörve, tető megbontva, vízvezeték felszakítva stb. /600.-P/ Üzleti könyvek és iratok, tervek elégetve, stb. Összes anyagi kár 1938. évi árakon kb. 4.000.-P

4. Üzemünk 1944. nov. 27-tól 1945. jan. 2-ig állt, leállás előtt 24, utánna 16 munkást foglalkoztattunk.

5. Üzemünket a felszabadító hadsereg igénybe nem vette.

6. Berendezésünk a felsorolt hiányokon kívül nem változott.

7. Munkásjóléti téren változás nem volt.

4. melléklet

Angster József levele Fodor Kálmánhoz. Pécs, 1946. szeptember 3.70

6.szept.3. 680/46 aj

FODOR KÁLMÁN urnák, ev. orgonista-karnagy GYŐR

Kedves Kálmánbátyám!

Remélem, hogy a hosszú idő, mely utolsó levelem óta eltelt, ha talán nem is nyomtalanul, gond és izgalom nélkül, de szerencsésen, Isten segítségével tartott meg Mindannyiatokat egészségben. Örülnék, ha efelől mielőbbi híradásoddal biztossá tennél.

Üzemünkről talán már hallottál. Alapjában véve megvan épen, szerszámainkból, nyersanyagainkból és félkészeinkből jelent s volt azonban a veszteség. Egyideig még 25- 30 ember dolgozott, elsősorban pécsi orgonák átépítésén, illetőleg a ferencesek uj orgonájának befejezésén, tekintettel arra, hogy közlekedés híján a vidéktől úgyszólván el voltunk zárva. Később készült butor, játék és mindenféle, amiért pénzt lehetett kapni és alkalmas volt a pótolhatatlan törzs együtt-tartására. Az infláció minden komolyabb vállalkozást lehetedenné tett, sőt a hosszasabb utazást is. Most kezdünk újból rendszeres munkába - egyelőre inkább javításokkal - folytatni szándékozunk a megszakadt utat és felvenni a régi kapcsolatokat. Érdeklődés mutatkozik, és bízunk, hogy az átmeneti nehézségeket sikerül leküzdenünk mind pénzügyi, mind pedig anyagbeszerzési vonalon.

Magam 44 végén frontra kerültem, Pécstől elszakadtam és a legkülönbözőbb élmények után angol fogságban kötöttem ki. Ott hol jobb, hol kevésbbé jó volt a helyzetem, de általában és viszonylag nem panaszkodhattam. Tavasszal kerültem haza. Közben Imre volt itthon.

A családból egy öcsém, Lacink, hiányzik. Pesten halt meg, sebesülésből kifolyólag kórházban. A többi együtt van, egészségben, jórészt a legszükségesebbekből is kifosztva. A nyáron közös munkával összeszedtünk malacot, baromfiudvart, élelmet. Még sokáig nehéz lesz, de úgy reméljük, állandóan javul.

70MNL BaML XI. 6. Levelezések. Győr ev. 680/46.

363