Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

tartották, továbbra is kizárólag orgonákkal és harmóniumokkal foglalkoznak, illetve említést tesz házasságkötéséről57 is. (8. melléklet)

Az első tanácstörvény (1950. évi I. törvény) alapján megalakuló tanácsok — szemben a korábbi autonóm önkormányzatisággal — szovjet minta alapján az egységes és központosított államhatalom helyi szerveiként jöttek létre. A helyi igazgatás és adminisztráció élén a végrehajtó bizottság (VB) állt. A Nehézipari Minisztérium ide vonatkozó rendeletével az 1949. december 28-án államosított gyárat 1950. június 30-án községi — az 1950. június 15-ével felálló Baranya Megyei Tanácsi — kezelésbe58 adta át. (9. melléklet)

Bár Angster József Fodor Kálmánhoz írt fenti levelében még arról számolt be, hogy a cég profilját változatlanul orgona- és harmóniumgyártás jellemezte, azonban a Baranya Megyei Tanács IV. Ipari Osztályának iratanyagában fellelhető dokumentumok alapján elmondható, hogy termelését ekkorra már elsősorban koporsókészítésre állították át.59 A helyi ipari vállalatokra vonatkozó, 1951. évi havi statisztikai kiértékelések azonban ezt tovább árnyalják. Ezek alapján ugyanis a vállalat „Május havi tervét 109%-ban teljesítette. A túlteljesítés oka az volt, hogy terven felüli munkálatokat is vállalt és pedig irodabútort, úgyszintén mozi belső berendelés készítését. Ezen munkálatokkalpótolta a koporsógyártásban mutatkozó jelentős lemaradását, aminek az oka az hogy az Igazgatóság rendelkezése értelmében a megye területén lévő temetkezési vállalatok nem a szpbanlévő vállalattól, hanem a szegedi koporsógyártó üzemtől kötelesek beszerezni koporsószükségletüket. [...] A vállalatnál az elmúlt hónapokban észlelt és az Igazgatóság által is ismert súlyos hibák [ennek kifejtését lásd később, mint koncepciós per — a szerző megjegyzése —] kiküszöbölése és a termelés, valamint az adminisztráció megjavítása folyamatban van. Nehézséget okoz a vállalat termelésében az a körülmény, hogy profilirozása még nem történt meg, miért is tervszerű munkát végezni nem tud, mert jerendelheti az ingatlan megosztását. [...] A törvény alapján való állami tulajdonbavétel kártalanítás ellenében történik. A kártalanításról külön jogszabály rendelkezik. Annak a volt tulajdonosnak, akinek megélhetését kizárólag a vállalatból eredő jövedelme biztosította, az illetékes miniszter a rendelet hatályba lépésének napjától egy hónapon belül a kártalanításra, a vállalat vagyoni helyzetet is figyelembe véve, legfeljebb 15.000forintig terjedő előlegfolyósítását engedélyezheti. [...] Az állami tulajdonba vett vállalat volt tulajdonosa számára, kérelmére szakmája körében, illetőleg szaktudásának megfelelően a lehetőséghez képest elhelyezkedést kell biztosítani. ” A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 20. számú törvényerejű rendelete egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről. 1949. december 28.

37 Angster József 1949. június 11-én feleségül vette Zádor Juditot, akitől négy gyermeke született. SZIGETI 1979. 152.

38 Az ekkor a város területén működő 12 (közöttük a Pécsi Hangszer- és Asztalosárugyár) és a megye területén működő további 2 állami vállalat a Baranya Megyei Tanács felügyelete alá tartozott. MNL BaML XXIII. 1. a. 1950. szeptember 5-ei tanácsülési jkv. 4. napirendi pont.

59 Az 1950. szeptember 27-i tervismertető műhelyértekezletén készült jegyzőkönyv mellékletét képező, 1951. évi, cikkenkénti termelési tervéből az derül ki, hogy a Pécsi Hangszer és Asztalosárugyár Községi Vállalat a következő évre orgonát, harmóniumot, fuvolát, xilofont és facimbalmot, különféle dobot, üzletberendezést és kerti bútort, irodabútort, játékárut és koporsót tervezett legyártani. A legnagyobb bevétellel az 1450 darab koporsó, 500 darab dob, és a 20.000 darab furulya, illetve a bútorok eladása révén kalkuláltak. MNL BaML XXIII. 9. a. Ipari üzemi részlettervek 1951, Pécsi Hangszer- és Asztalosárugyár Községi Vállalat, 1950. szeptember 27.

355