Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
iskolák államosításáról szóló törvényt, ezáltal megszüntette az egyházat mint az állammal rivalizáló tényezőt az oktatás területén, és felszámolta a pluralizmust az iskolarendszerben.111 A baloldali politikai erők - elvileg - a meglévő iskolarendszer keretei között is elérhették volna céljukat. Ehhez azonban évekre, akár évtizedekre lett volna szükség. A modern iskolák kiszoríthatták volna azokat a felekezeti iskolákat, amelyek nem bírnak lépést tartani a versenyben. A „népi demokratikus” Magyarországon azonban nem tanúsított türelmet.112 1948-ban összesen 6505 felekezeti iskola került állami tulajdonba, az ország iskoláinak több mint kétharmada. 18 ezer pedagógus vált állami alkalmazottá.113 A diktatúra átértelmezte az iskola alapvető funkcióit, amelyet nagyon szemléletesen fogalmazott meg Ortutay Gyula, a korszak kulmszminisztere. A tanulmány kezdő idézeteként citált gondolat is jelzi a kommunista rendszer iskolával, oktatással kapcsolatos felfogását, amely egyébként minden más rendszerre is jellemző, azzal a jelentős különbséggel, hogy a valóban demokratikus berendezkedésű államokban létezik alternatíva. Az Ortutay Gyula vezette VKM ha szükség volt rá, a karhatalmat is igénybe véve kíméledenül hajtotta végre az egyházi iskolák minden ellenszolgáltatás nélkül történő elvételét. Az iskolák feletti ellenőrzés és irányítás birtoklásáért megindult háború, néhány kisebb győzelmet követően tehát az egyházak vereségével végződött: társadalmi befolyásuk megtört. Ugyanakkor az iskola, az „államhatalom mindennapi politikai műhelyeként”1U alkalmassá vált az új, szocialista-kommunista rendszert elfogadó, azt építő, marxista-leninista ideológiát elsajátító emberek oktatására-nevelésére. 1.1 KIS-MOLNÁR - ERDEI 2003. 250. 1.2 MÉSZÁROS-NÉMETH-PUKÁNSZKY 2002. '"KARDOS 2007. 49. "4ORTUTAY 1949. 292. 339