Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

igénybevétele, az iskolaépületben található harmonium, illetve a tantermekben található oltárok, kegytárgyak ügye), a 6. pontban a volt iskolafenntartó megtehette észrevételeit, kérelmét, panaszát. A 7. pont a csatolt mellékletek leírását tartalmazta. A kéttagú államosítási bizottsági jegyzőkönyveket az MIB záradékával ellátva a tankerületi igazgató terjesztette fel a VKM-hez. A záradék egyes esetekben így szólt: ,,A MIB jóváhagyja a^pyíl, hogy —mivel helyben ref. templom van-, a tanteremnek egyházi célokra való átengedését nem tartja szükségesnek. ”Ez történt Adorjás, Beremend, Besence, Bisse, Cún, Diósviszló, Drávacsepely, Drávapiski, Drávaszerdahely, Egyházasharaszti, Ipacsfa, Kisszentmárton, Lúzsok, Mánfa, Máriagyűd, Páprád, Rádfalva, Sámod, Szaporca, Szava, Terehegy, Tésenfa, Túrony, Vajszló, Vejti község volt református iskolái esetében.103 Az iskola államosításával kapcsolatos véghatározatot a VKM Elnöki III. Ügyosztálya hozta. A volt iskolafenntartó a határozat ellen, annak kézhezvételét követően 15 napon belül a VKM-hez címezve a tankerületi főigazgatóhoz benyújthatta az észrevételeit. Volt eset, amikor a volt iskolafenntartó képviselője már az államosítási bizottság megjelenésekor panaszt tett. Ezt jegyzőkönyvbe is vették. A nagyvátyi volt református népiskola államosításakor a bizottság megállapította, hogy mivel Nagyváty községben református templom és lelkészi hivatal van, a bizottságnak nem áll módjában a tanterem egyházi célú használatát (biblia-órák, „vallásos órák”, presbiteri gyűlések) a továbbiakban engedélyezni. A református egyházközség képviseletében megjelent esperesi irodatiszt és az egyházközség gondnokai kijelentették, hogy a határozat sérelmes, és kérték a tanterem egyházi célokra való további igénybevételének engedélyezését.104 Több esetben hiába hivatkoztak az egyházak képviselői arra, hogy bár templommal rendelkezik a község, az nem fűthető és világítható, a bizottság ezt nem vette figyelembe.

Az államosítási bizottságok heti jelentéseiből az egy hét alatt elvégzett munka során összegyűjtött tényeket, tapasztalatokat (köztük a lakosság politikai magatartását) ismerhetjük meg. Az 1. sz. bizottság 1950. január 10. és január 15. között 13 „objektumot” végzett el. Ami a felmerült problémákat illeti, a jegyzőkönyv megemlíti, hogy Katádfát leszámítva, valamennyi református iskolánál kérték a tanterem vallásos célokra való átengedését, a közös használatban volt harmóniumok egyházi tulajdonban való meghagyását. A bizottság ezeket a kívánságokat az MIB korábbi állásfoglalására tekintettel elutasította. Később, a református egyház kérelmére megtartott vegyes bizottsági tárgyalás határozatának folyományaképp az állami tulajdonba vett harmonium Rózsafán visszakerült a református egyház tulajdonába.105 Becefán a harmonium kegytárgy jellegét kívánta bizonyítani — sikertelenül — a lelkész. A volt római katolikus iskoláknál a jegyzőkönyv aláírását általában megtagadták, több alkalommal a ludi magisteri minő103 Kéttagú államosítási bizottságok jegyzőkönyveinek felterjesztése VKM-hez. MNL BaML VI. 501. a. 2980-11/1949-50.

104 MNL BaML XXIII. 13. 1215-10-202.

105MNL BaMLXXITI. 13. 1215-10-555. II./51.

337