Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
UFOSZ és a FÉKOSZ munkájában.92 Ennek szellemében Baranya vármegye és Pécs thj. város tanfelügyelője felszólította minden nép- és általános iskola igazgatóját (vezetőjét), hogy a társadalmi megmozdulások nyújtotta jövedelemforrásokat használják ki jobban az iskolaépületek gyorsabb és eredményesebb rendbehozatalának, újjáépítésének fedezésére. A javaslat szerint egyrészt torna-, és népi táncbemutatók, színielőadások, nyári mulatságok rendezéséből befolyt összeg, másrészt szülői munka- közösségekből és helybeli iparosokból megalakítandó rohamgárdák munkája jelentené a helyi hozzájárulást annak érdekében, hogy az adott iskola „külsőségeiben is megmutassa a magyar nép újjáépítő eredményeit és élniakarását [sic!]”. A szomszédos községek iskolaszépítő rohamgárdái között munkaversenyt javasolt. Válaszlevelükben az iskolavezetők a szülőkkel, a társadalmi szervekkel és üzemekkel sikeres együttműködésről számoltak be. Logikusnak tűnő az egyházasharaszti volt református iskola vezetőjének jelentése, miszerint az iskola felújítására nagyobb összeg szükséges, mint amit helyben össze tudnak gyűjteni, nem beszélve arról, hogy „a falu lakosságának rohammunkas^erű megmozdulásáról szó sem lehet. Azért örültek az államosításnak, hogy nem kell többet az iskola fenntartásának terheit vállalni. ”.93 A „Dolgozók az iskoláért” mozgalomról a Dunántúli Napló rendszeresen beszámolt.94 A helyreállításban részt vettek: MNDSZ, MDP, NPP, szülői munkaközösségek, FÉKOSZ, UFOSZ, a Pécsi Bőrgyár, Justus Olajgyár, MSZHRT95, postás szakszervezet, Pécsi Zsolnay Gyár, komlói, mecsekszabolcsi bányászok, EPOSZ, Pécsi Dohánygyár, iparos szakszervezetek, SZÍT, Téglagyár, Mohácsi Bőrgyár, Pécsi Mautner Olajgyár, Vöröskereszt, MÁV szakszervezet, Flamerli Kesztyűgyár, Pécsi Sörgyár, diákok, pécsi tűzoltók, Pécsett a Zichy utcai volt római katolikus iskola esetén maga az államrendőrség, Marázán az evangélikus, Márfán és Mohácson a református egyházközség.96 Az államosítási törvénnyel kapcsolatos közhangulat felmérésére, illetve befolyásolására bizalmas rendelet mondta ki, hogy augusztus 29., 30. vagy 31-én valamennyi iskolában szülői értekezleten kell tájékoztatni a szülőket az iskolák államosításának jelentőségéről. Az értekezlet vezéranyagát minden iskola számára külön megküldte a minisztérium. Az igazgatók kötelesek voltak e sillabus szerint megtartani az értekezleteket, melyek időpontját közölni kellett a tankerületi főigazgatóval, a tanfelügyelővel, a közigazgatási hatóságokkal és a népi szervekkel (NB, MPSZSZ, MNDSZ, UFOSZ, 9292 676/1948. IV. üo. 1948. augusztus 10-én kelt VKM számú rendelet. MNL BaML VT. 502. 3180/1948. 93 MNL BaML VI. 502. 3122/1948. 94 Dunántúlt Napló, 1948. augusztus 10. 3. Az „isbolapatroná^sakáó” részeredményeiről lásd: Dunántúli Napló, 1948. augusztus 28. 3. Beszámoló az iskola-felújításokról: Dunántúli Napló, 1948. szeptember 3.1. Részletes információkat nyújtanak az MDP Baranya Megyei Bizottságának Archívumában található iratok is. MNL BaML XXXV. 36. 2. 62. 95A 2. világháború lezárulása után a DGT (Dunagőzhajózási Társaság) pécsi bányáival együtt jóvátétel címén szovjet fennhatóság alá került. Az új nagyvállalat neve Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság, M(E)SZHART lett. HUSZÁR 1998. 84. 96 MNL BaML VI. 502. Tanfelügyelői statisztikák. 3999/1948. 334
