Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

lelki vezetését. Végül a híres „pócspetri esef adott alkalmat az egyházak elleni uszításra és a cselekvésre is.73 Az evangélikus egyház vezetőit74 és hat világi tisztviselőjét 1948. szeptember 8-án tartóztatták le, miután nem mondtak le önként a tisztségükről. Ilyen előzmények után 1948 decemberében az evangélikus egyház zsinati határozattal elfogadta az állammal kötött megegyezést, mely a református egyházzal már megkötött megegyezés szövegével azonos volt.75 76 Az állam azonban ezt a diktátummal kikény- szerített egyezményt sem tartotta be: már a következő évben megszüntették az iskolai vallásoktatást, mint rendes tantárgyat. A legkeményebb ellenféllel, a „mindent vagy semmit” elvét valló Mindszenty bíboros által vezetett katolikus egyházzal pedig teljesen megszakadtak a tárgyalások. A római katolikus egyház maga mögött tudta a Vatikánt, amely biztonságot, így a merészebb ellenállás lehetőségét jelentette a számára.

1948 első hónapjaiban tervezetek születtek a kis- és törpeiskolák államosításáról. Ortutay Gyula 1948. május 15-i sajtótájékoztatóján azonban már az összes nem állami kézben lévő iskola államosítását jelentette be. Ekkor tudatta, hogy felemelik a pedagógusok bérét, kiemelte, hogy a kötelező hitoktatást megtartják. Elhangzott: ”a legnagyobb megértést foguk tanúsítani a történelmi tradíáóval rendelkező szerzetesi iskolák, kollégiumok felekezeti jellegének megőrzésére vonatkozóan”. Azt is megtudhatta a nyájas olvasó, hogy „ha ellenállásba ütközünk, ha lelki terrorral és félrevezető izgatássalpróbálják megtéveszteni népünket, ha harcot kezdenek, akkor természetesen azt is tapasztalni fogják, hogy a demokráciának nemcsak türelme, hanem eltökéltsége is van”.lb Közben a színfalak mögött is zajlottak az események. Mindszenty bíboros Ortutay Gyulának írt panaszlevelében felrótta, hogy pedagógiai gyűlések folynak, állítólagos szakfelügyelők járják az országot, hogy fenyegetéssel és megfélemlítéssel kierőszakolják a tanerők egyházi felsőbbséggel szembeni engedetlenségét. Sérelmezte, hogy az államhatalom nem retten vissza az erőszaktól sem.77 A folyamat azonban megállíthatatlan volt. A néphangulat megismerését szolgálta Baranya vármegye és Pécs thj. város tanfelügyelőjének a vármegye főispánjához írt bizalmas tájékoztatása. Eszerint a közoktatásügy államosítása tárgyában az MPSZSZ járási cso731948. június 3-án Pócspetriben a templomból kijövő hívek a községi elöljáróság épületéhez vonultak, hogy tiltakozzanak iskolájuk államosítása ellen, a községi képviselőtestület ugyanis éppen ezt a kérdést tárgyalta. A tüntetés berekesztését szorgalmazó egyik rendőr puskája elsült, és a rendőr meghalt. Az esetből a hatalom gyilkossági ügyet és koncepciós pert kreált. Asztalos János helyi plébánost előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték, Királyfalvi Miklóst, a falu jegyzőjét gyilkossággal vádolták és kivégezték, sokakat megkínoztak és börtönbe vetettek. A téma utóéletével kapcsolatban a Fővárosi Bíróságon lefolytatott perújításról lásd: Mucó 2008.123—137. A Sopiana Gépgyár és Vasöntöde munkássága felháborodva a pócspetri véres események miatt követelte, hogy „a demokrácia törvényeinek alkalmazásával a legszigorúbban büntessék meg az ilyen gyilkosságra vetemedő reakciós pribékeket. ” MNL BaML XXXV 36. 2. 60. Az iskolák államosításával kapcsolatos iratok. Az iskolák államosításának követelése Pécsett. 1948.

74Ordass Lajos püspököt, Radvánszky Albert egyetemes felügyelőt és Varga Sándor főtitkárt tartóztatták le.

75Magyar Közlöny Hivatalos Lap, 1948. december 16. 2—3.

76 Dunántúli Napló, 1948. május 16. 1.

77 KERESZTES 2008. 112.

329