Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

A korái megjelenése épp olyan forradalmi volt, mint bibliafordítás, mint nyomtatott irodalom. A korái ugyanis tanítható, könnyen tanulható. A dallam sokszor ismétlődik, így sok szöveget hordozott egy-egy dallam. A szerkezete követhető, a hangterjedelme kicsi.

Mi a korái legfontosabb jelzője: egyszerű, könnyen tanulható.

Az evangélium Luther kezében összefoglalható, hirdethető. Ez egy nagyon egyszerű, de fontos megállapítás Lutherral kapcsolatban. A Biblia érthető és közölhető. Van közepe, van lényege, nem egy ember által felfoghatadan, értheteden régi könyv, mint ahogy akkoriban mondta az egyház. Luther mert kihagyni, összevonni, merte azt mondani, hogy vannak a Bibliának fontosabb részei. Ezért aztán az énekek is alkalmassá váltak arra, hogy közvetítőeszközzé váljanak.

Luther zenéjének forrásai

A. gregorián

A kor első századaiban alakult ki a gregorián. Dallamait, szövegeit Nagy Szent Ger- gely4 gyűjtette össze, kódexekbe íratta és a Szent Péter-bazilika oltárához láncoltatta. Cantus gregoriánum. Nevezték cantus firmusnak is, amely annyit jelent: odaerősített — láncolt - dallam.

A gregorián több nép — latin, görög, szír, egyiptomi, zsidó - zenéjéből olvadt össze. Itt a sok népzene lett közös.

Négy főhangneme: dór, fríg, líd, mixolid. A gregorián dór d-től d-ig, a fríg e-től e- ig, a líd f-től f-ig, (Dór-fríg csere.) a mixolid g-től g-ig halad felfelé. Az ima alulról száll fölfelé, a gregorián-melódia emelkedő.

Fentiek az autentikus hangnemek. Voltak olyanok is, melyek az alaphangnál 4 hanggal lejjebb ereszkedtek — például dór a-tól a-ig, záró hang d. Ezek a plagáüs hangnemek. Minden skála alaphangját finális-nak (záróhang) nevezik. A másik főhang a domináns, a dórban, lydben, mixolydban az 5., a frigben a 6.hang. Ha e-től számítjuk, ez a V hang a ’h’ helyett, mert a h és f között tritonus hangköz lép fel, diabolus in musica (ördög a zenében). A domináns hangon lehetett recitálni. Ilyen plagális hangnem pl a hypofrig — c-től c-ig, alaphangja e. Ezek az egyházi hangnemek, modusok, modális hangnemek. Ezeket számokkal jelezték, az autentikus hangnemeket páratlan, a plagális hangnemeket páros számokkal.

Kétféle éneklési mód volt:

— Recitálás (jelentése a latin „cito” igéből ered, melynek jelentése: mozgat, idéz, hangoztat; de összefüggésben van a repercussion=visszaverődés szóval is, mert egy hang sokszor ismétlődik) a domináns hangon történt, vesszőnél, pontnál a recitáló hangot elhagyták, és vagy flexa-t (hajlítás) alkalmaztak, vagy mondat végén a finálisra ugrottak.

— Széles melódiákban való dallamépítés. így az előadás igen változatos volt.

4Nagy Szent Gergely pápa (590-604).

29