Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
bérbe vette tőle. Még apja életében 400 forintért kors2erűsítette berendezését. Nendtvich Tamás halálakor öt fia és három leánya élt. Tamás halála után Vilmos fia még két évig vezette a Király u. 8. számú „Arany Sas” patikát. Előbb 1860-ban a gyógyszertárat, majd 1864-ben a házat adta el, hogy kifizethesse az örökségből testvéreit. 1864-ben helyette megnyitotta a város negyedik gyógyszertárát a „Magyar Korona” patikát a Felsőmalom utca sarkán, amelyet 1870-ben adott el. Az 1870-es években elhagyta Pécsett, és Eszéken lett patikus.40 Nendtvich Sándor, Tamás tizedik gyermeke Bécsben a Technische Hochschulén végezte tanulmányait 1845 és 1848 között. Az 1848-49-es forradalom és szabadság- harcban utász hadnagyként, illetve főhadnagyként szolgált. A szabadságharc után mérnökként dolgozott 1850-1854-ben Pesten, majd Pozsonyban, illetve később Baranya megyében. 1878-tól haláláig a város főmérnökeként működött.41 Több pécsi épületet tervezett: a Rudolfinum árvaházat (1858), a Szigeti külvárosi iskola bővítését (1880), a Belvárosi iskolát (1883) és a Vitéz utcai szegényházat (1888).42 A Baranyaváron lakó Nendtvich Sándor mérnököt és nemes Zolnay Klárát Roykó Károly magyarbólyi evangélikus lelkész eskette meg 1858. május 31-én.43 A pécsi evangélikus gyülekezet 1868-ban alakult önálló anyaegyházzá, egyházközséggé. Nendtvich Sándor is tagja lett az evangélikus egyháztanácsnak. Az anyaegyházzá alakuláshoz biztosítani kellett az egyházi adót, a felhívást 114-en írták alá. Nendtvich Sándor 20 forint egyházi adó fizetését ajánlotta fel.44 A gyülekezet Jeskó Lajost választotta lelkészévé, és nagy lendülettel láttak neki a templom, illetve papiak tervezésének. A presbitérium Nendtvich Sándor mérnök elnökletével bizottságot küldött ki az építkezéshez szükséges telek megvételére. 1869-ben a Dischka Győző utcában vettek telket. Negyvenen ajánlottak fel pénzt a templom építéséhez. Nendtvich Sándor és Vilmos 250-250 forintot adott. Több ajánlott helyszín mellett, szintén az ő ajánlatára döntöttek a Dischka Győző utcai telek mellett. A Baldauf János tervezte templom, papiak és lakóház 1875-ben készült el. A templom berendezését többségében a helyi evangélikusok végezték. Az oltárképet az evangélikus Madarász Viktor festette. A három harangot Ruepprecht János öntötte, és 1907-ben avatták fel. Az orgonát a római katolikus vallású Angster József készítette. Nendtvich Sándor állította össze 1888-ban a gyülekezeti tanácsterem költségvetését.45 Nendtvich Tamás tizenegyedik gyermeke, Gyula harcolt az 1848-1849. évi szabadságharcban. Hadnagy volt a baranyai önkéntes zászlóaljnál, majd főhadnagy az 51. honvédzászlóaljban Eszéknél. Az eszéki vár feladása után hazatért. A 130. zászlóalj 40BARANYAI 1973. 210-211. BARANYAI 1976. 198-200, 207. 41 BON A 1999. 164. 42Mendöl Zsuzsa: Nendtvich Sándor. PÉCS LEXIKON 2010. II: 25. «VÉRTESI 19940. 25. «BALDAUF 1926. 20-21. «BALDAUF 1926. 22-32. MADAS 1978. 143. 304
