Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

3. Evangélikusok a 18-20. században

65 fő (0,44%) a református, 55 fő (0,38%) a görögkeleti ortodox vallás hívének vallotta magát.4 A nem katolikusok aránya összesen sem érte el a 3%-ot.

Az 1848. évi XX. törvénycikk mondta ki a történelmi (ún. bevett) vallások vallás- egyenlőségét, és ezután indult meg a nem katolikusok nagyarányú betelepülése. A pécsi evangélikus lakosság is elsősorban bevándorlással, illetve belső vándorlással gyarapodott. Külföldről német területről (főként Württemberg, Bajorország, Pfaltz, Hannover, Hessen, Szász-Koburg) és Poroszországból érkeztek evangélikusok. A történelmi Magyarországról elsősorban Tolna és Baranya megye evangélikus falvai, a Felvidék, Észak- és Nyugat-Dunántúl, a szász részek, Békéscsaba és Szarvas biztosították az utánpódást. A döntően német anyanyelvű betelepülők számára vonzónak tűnhetett Baranya megye és Pécs város itt élő nagyszámú német nyelvű lakossága.5 6 A pécsi evangélikusok aránya így sem haladta meg a 3%-ot, és mindvégig az országos átíag alatt maradt. (1. táblázat.)

1 .tábládat. evangélikus vallású lakosság Pécsett 1822-19411'

Év

Pécs lakosságának száma

Evangélikusok száma (fő)

%-os megoszlás

1822

10 982

35

0,32

1842

14 616

65

0,44

1848

16 042

149

0,91

1869

23 863

340

1,42

1880

28 702

594

2,07

1890

34 067

809

2,37

1900

43 982

1049

2,38

1910

49 822

1173

2,35

1920

47 556

1080

2,27

1930

61 663

1777

2,88

1941

73 000

2223

3,05

A pécsi evangélikusok nem nagy létszámukkal, hanem felülreprezentáltságukkal emelkedtek ki Pécs társadalmából. Soraikban, a népesség arányához képest nagyobb százalékot tettek ki a középosztály tagjai.7 A pécsi evangélikus egyház világi segítői

4 HAAS 1845. 299-300.

5 BALD AUF 1926. 26. VÉRTESI 1940. 24-25. SZTRÓKAY 2002. 157

6MÓRÓ 1995. 31. KATUS 1995. 84. NÉPSZÁMLÁLÁS 1880. 39. MSK 1. 94-95. MSK 69. 12-13. MSK 83. 82-83. NÉPSZÁMLÁLÁS 1941.488-489.

7 SZTRÓKAY 2002.155,163-164.

296