Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
harc vereségét követően zár alá helyezték, édesanyjukat, özv. Noszlopy Antalnét Kis- gombán a császári hatóságok rendszeresen zaklatták.77 A Lehnerek szintén részt vettek a községi, megyei közéletben és az egyház világi vezetésében is. Jelentős szereplői voltak Marcali társadalmának: uradalmi ügyészként, takarékpénztári- és közigazgatási felső vezetőként egyaránt. A családból az első, aki somogyi közéleti és egyházi szerepet is vállalt, Lehner János volt. Az 1830-as évek közepétől a porrogszentkirályi és a gyékényesi egyházközség felügyelője, az 1859-es összeírásban pedig esperesi törvényszéki ülnök volt.78 1846- ban gróf Festetics László „Somogy, Baranya és Tolna vármegyékben tartandó minden tis^tújí- táson és egyéb választási gyűléseken nevében szavazásra (...) Somogy vármegyében fekvő több uradalmainak ügyvédjét, valóságos és törvényes meghatalmazottjává tette. ” Az 1848-as forradalmat követően, a megyei rögtönítélő bíróság tagjává választották, valamint a képviselőválasztás rendezésével megbízott központi választmány és a választói névsort összeíró küldöttség (Csurgó kerület) tagja is lett. Később táblabírói tisztséget kapott.79 Fia, Sándor a Jankovics és a Széchényi uradalmak jószágigazgatójaként és ügyvédjeként tevékenykedett. 1867-től marcali alszolgabíró, majd 1871-től a járásbíróság első bírája volt. 30 évig a Marcali Takarékpénztár Rt. alelnök-vezérigazgatójaként az első világháborúig megkerülhetetlen politikai-gazdasági szereplőnek számított.80 Unokaöccse, Lehner Vilmos emelkedett a legmagasabb közhatalmi pozícióba. A soproni evangélikus líceum után, a Budapesti Tudományegyetemen tanult. 1896-tól vármegyei közigazgatási gyakornoki és barcsi alszolgabírói állásokban dolgozott, majd 1898-ban államtudományi vizsgát tett. 1904-ben kinevezték a Marcali járás főszolgabírójának. Ezt a posztot közmegelégedésre 18 évig töltötte be. A Prónay- különítmény 1919. augusztusi törvénytelenségei és gyilkosságai után 1921-ben hivataláról tiltakozásul lemondott. Több cikluson keresztül volt a megyei közigazgatási bizottság tagja, és a törvényhatósági bizottság örökös tagjává is megválasztották. 1935-ben az ország- gyűlés felsőházának tagjává nevezték ki, amelyben 1944 novemberéig tevékenykedett.81 1932 és 1949 között töltötte be a vései evangélikus egyházközség felügyelői tisztségét.82 1950 januárjában népbírósági eljárást indítottak ellene, megvádolva őt azzal, hogy 1919-ben a Prónay-különítménynek kiadta a kommunistagyanús emberek névsorát. Elítélték, majd Márianosztrára börtönbe került. Szeptember 19-én felmentették a vádak alól, az indoklás szerint: „az akkori időkben szinte szokatlan megértő és segíteni igyekvő emberies magatartást fejtett ki az akkor üldözöttekkel szemben. ” Nem találták bizonyítóttnak azt a vádat sem, hogy részt vett és voksolt volna a második zsidótörvényről rendezett felsőházi szavazáson. Kiszabadulását követően Lehner Vilmost és feleségét kitelepí77ANDRÁSSY 1987.121. 78 EGYHÁZÁLLOMÁNY 1844. 93-96. 79MM LEHNER HAGYATÉK. Lehner János: Az egyik dédapám, ms. [1973] G. JÁGER 2004. 83, 86. “MÓRICZ 2012. 340. HUSZÁR 2015. 212. 81HAEFFLER 1940. 487-^88. 82JÁNI 2011. 361. 288
