Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
Huszár Mihály Evangélikus nemesi családok gazdasági és társadalmi jelentősége a Marcali járásban a 19-20. században Bevezetés Somogy megye nemesi társadalmának kis létszámú rétegét jelentették az evangélikusok. Jellemzően kis- és középbirtokos családok voltak, akik közül csak a Vésseyek számítottak „tör^sökösnek”. A dolgozatban tárgyalt további famíliák a 18. század végén, vagy a 19. század elején telepedtek le. Az egyház világi vezetői egészen a 20. század közepéig a Berzsenyi, Kund, Lehner és Véssey családok tagjai közül kerültek ki. Me- cénási munkájukkal épültek fel és működtek a templomok és iskolák. 1945 után ezek a nemesi családok elveszítették gazdasági, politikai pozícióikat, „ deklass^álódtak”. A török háborúkat követő újratelepítéssel számos településen — a Marcali járásban Vése központtal —, kialakultak az evangélikus egyházközségek, amelyekhez tartozó lakosság létszáma a 19. század közepétől a 20. század elejéig szinte megduplázódott, majd a század közepétől a fokozatos fogyás jellemezte. 1844-ben a vései anyaegyházközséghez tartozó falvak evangélikus lakóinak száma 1127 fő volt, ebből 541-en Vésén, míg 586-an a többi településen éltek.1 1910-ben a vései központú anyaegyházközség kerülethez 60 település — a marcali járás közigazgatási határán kívül eső község is — tartozott, 1713 főnyi hívővel. A három legnagyobb evangélikus közösségű település ekkoriban: Vése (942 fő), Szőkedencs (245 fő) és Somogyszob (140 fő).2 Az első világháború előtt a Marcali járás 48. 600 lakosából 44. 500 fő (91 %) volt a katolikusok létszáma. Az evangélikusok 3-4 %-ot tettek ki.3 1932-ben 931 a vései, és 257 volt a szőkedencsi gyülekezet lélekszáma.4 1940-ben Vése evangélikusai már csak 730- an voltak, míg a szőkedencsi filiához csupán 185-en tartoztak.5 Ebben a dolgozatban — a teljesség igénye nélkül — a nemesi családok gazdasági erejét jelentő, egyes településekre lebontott földbirtokait, vallási reprezentációját és közpolitikái szerepléseit mutatom be. Földbirtokosok, földbirtokok és uradalmak Kisgomba, Nagygomba (Nos^lopyak, Berzsenyiek) Kis- és Nagygomba település a Marcali-hát keleti oldalán, a Balaton környéki Nagyberek partján helyezkedik el. A 18. század végétől mindkét település közbirtokossági 1 EGYHÁZÁLLOMÁNY 1844. 96-97. 2 NÉVTÁR 1910. 28-29. 3CSÁNKI 1914. 32-33. 4 MESTERHÁZY 1932. 74-77. 5JÁNI 2011.358. 277
