Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

wormsi birodalmi gyűlés36, Luther nevezetes 95 tételének wittenbergi kiszögezése, valamint még két, a reformáció korai történetében nevezetes jelenet. (2-3. kép, 546. p.)

Szerepelnek e posztamensen Luther-idézetek is, köztük a többször említett, a wormsi gyűlésen tartott beszédét befejező „Itt állok, másképp nem tehetek. Isten engem úgy segélyen”. E két mondat közül az első egyes források szerint el sem hangzott Luther szájából, a köztudat azonban Lutherhez köti e szavakat, idézik, említik állandóan. Ezen említésekből három hazai példát hoznék, ezúttal időben visszafelé. Az „Itt állok..kezdetű mondat megtalálható a jubileumi év, 2017 májusában a Kálvin téren felavatott 95 idézetes kő, emléklap első darabján.37 Sütő András egy könyve címének választotta 1972-ben; a könyv két drámát tartalmaz: „Egy lócsiszár virágvasárnapjd’ és „Csillag a máglyán”. Illyés Gyula nagy versszimfóniájában, híres nagy versében két helyen is utalt a nevezetes Luther-mondatra.

Ez utóbbi utalást szeretném kicsit bővebben kifejteni. Illyés Gyula (1902-1983) 1946-ban írta ,^4 reformáció genfi emlékműve előtf című, Vörösmarty „Gondolatok a könyvtárban” elégiájához méltó alkotását38, mely először 1953-ban jelent meg kötetben. A vers kezdete: „S%á%negyvenhármat léptem, e% a hossza // a szobor-sornak...”. Ismertek Cs. Szabó Lászlónak (1905-1984), a barátnak erre emlékező sorai, amelyek a költemény keletkezéséhez nyújtanak adalékot. A „Elunok nyugaton” című nagy esszé elején és az utolsó bekezdések egyikében olvashatunk arról, ahogy Illyés jellegzetes favágó lépteivel lemérte az emlékmű hosszát.39 Illyés Gyula a vers elején a lutheri szavakra csak utal, tehát nem szó szerint idézi, amikor a szobrokban megjelenített prédikátorokhoz és „a hadrakelt hit zord hadnagyai’-hoz szól: „Kik »ott álltatok, nem tehetve másként« // mert ez vagy az, de megalkuvás nincsen / / mert a langyosan kiköpi az Isten ...”. A második előfordulás, ismét más formában, a vers közepe után olvasható: „... ha nincs, ki a bűnnek ellenszegül II s — ha úgy fordul, hát reménytelenül, II de csak annál szebb önfeláldozásképp — / / odavágja, hogy »nem tehettem másképp!«, // ma hol vagyunk?!’ Kicsit később, ehhez a kérdéshez is kapcsolódva említ Illyés olyan vallási mozgalmakat, csoportokat, akiknek ál36Mintegy száz birodalmi összejövetelt tartottak a Német-Római Császárság e korábban jelentős városában, de természetesen ezt aló. századit emlegetik legtöbben, https://www.worms.de [2018. szeptember 22.]

37 A kövek száma Luther híres 95 tételére utal. 2017. május 15-én avatták fel: a Szabó Levente ás Polgárdi Ákos által tervezett és létrehozott, a Hetedik Műterem Kft által kivitelezett emlékkövek feliratai olvashatók voltak a www.reform500.hu internetes oldalon. Minden kőlapon egy-egy reformátor jeles mondata (természetesen Luthertől, Kálvintól több is) és egy-egy magyar irodalmárnak erre rímelő gondolata volt. A köveket utóbb örökbe lehetett fogadni.

38 ALFÖLDI 1992. Alföldi Jenő elemzésében olvashatjuk a „versszimfóniát’, Weöres Sándor szavát ide alkalmazva; ugyanitt a Vörösmarty művével való összevetést.

39 SZABÓ, CS. 1962. Az írás először a folyóirat Illyés 60. születésnapja előtt tisztelgő, Szabó Zoltán által szerkesztett számában jelent meg, majd önállóan 1968-ban Münchenben (Aurora kiskönyvek). Ugyanez 2006-ban jelent meg Hágában (Mikes International) internetes formában - néhány fontos lábjegyzettel, illetve a ,Jkem volt elég’ keletkezéséről szólva egy „új’ utolsó versszakkal; www.mek.oszk.hu/03900/ 03927/03827.hu Vö. még ILLYÉS M. 2017.

22