Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

3. Evangélikusok a 18-20. században

Az első táblázatban ellentmondásos adatokat látunk, az országos összeírások ese­tében sokszor az egyes településeknél nincs feltüntetve a német nemzetiség, pedig a Rumy-féle összeírásban jelenlétük egyértelműen kimutatható. (1. táblázat) A 19. szá­zadi evangélikus névtárak viszont kitűnő forrásként szolgálnak a településen élő fele­kezetek és nemzetiségek szempontjából. Ezek mindegyikében feltűntették a közösségben beszélt leggyakoribb nyelveket, így szinte minden település esetben elő­fordul a német nyelv említése. (2. táblázat) Gazdasági tekintetben fontos kiemelni, hogy a vármegyében a dohánytermesztés is a német közösségekhez köthető, ebben Kötésé, Bonnya, Ecseny, Mocsolád és Ga- dács járt az élen.114 A németek vallási viszonyait illetően a települések mindvégig szoros kapcsolatban álltak egymással, ez egyrészt adódott az anyaegyház-filia viszonyból, másrészt a közös célok megvalósításában (lelkész vagy tanító alkalmazása, templomépítés) folyamatosan segítették egymást. (Melléklet) U5JÁNI 2005. 79,106-107, 170-171, 277-279. RAPÓ ms. 2-3. 238

Next

/
Thumbnails
Contents