Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
építőanyaggal. Ugyanebben az évben megalakult egyházközösségük, amely eleinte a tabi gyülekezethez tartozott és a lelkipásztor is innen járt hozzájuk istentiszteletet tartani. A gróf telket bocsátott a rendelkezésükre iskola és tanítólak építésére, továbbá megígérte, hogy a templomépítést is támogatja. Tanítót eleinte csak titokban tarthattak, mert a gróf egyházi engedélyhez kötötte az alkalmazását. Bécsben külön ágenst bíztak meg tanító fogadása céljából, melyre 1778-ban kapták meg az engedélyt. Első tanítójuk, Gottstag József volt, akit Dömölkről hívtak el a hívek. 1783-ban a falu teljesen leégett, de a gróf segítségével sikerült újra felépíteni. 1787- ben kaptak engedélyt lelkész behozására, első lelkészük Horváth József volt. Templomuk 1789 és 1791 között épült fel, melynek építését a gróf építőanyaggal és munkaerővel is segítette. 1820-ban azonban tűzvész áldozata lett, az új épület 1840- re készült el. 1798-ban iskolát, 1809-ben pedig lelkészlakot építették mellé.75 1820-ban az anyagyülekezet 605 lelket számlált,76 amely száma Bertel József77 lelkészsége alatt tovább emelkedett, így 1875-ben már 1111 fő tartozott hozzá. Az alá tartozó leányegyházakban, 1806-tól a bonnyaiban 224-en, 1820-tól a gadácsiban 425- en, 1839-től a sziliben 566-an voltak evangélikus vallásúak. 1897-ben Gyurátz Ferenc püspök78 látogatása alkalmával az egyházközösséghez 2200, az anyagyülekezethez pedig 900 lélek tartozott. A 19. század második felében Döröcskén Kring Henrik és segédtam'tója 191 gyermeket oktatott. A 19. század végétől pedig olyan sok gyerek járt már az iskolába, hogy 2 tanítót kellett alkalmazni.79 A gadácsiak 1716-ban egy birtokvita miatt összevesztek a sziliekkel, ezért elköltöztek, emiatt egészen 1812-ig lakadan maradt a település.80 Az első német telepesek 1812-ben és 1816-ban érkeztek Döröcskéről, illetve közvedenül Tolnából, főként majorsági zsellérek voltak. Családonként 4 hold földet kaptak, mindannyian szerződéses zsellérek voltak, akik robottal tartoztak a földesúrnak. O pedig a templom és iskola felépítését is támogatta.81 Döröcske ebben az időben már anyagyülekezetként működött, ezért az egyházközösség megalakulását követően mint leányegyházat hozzákapcsolták. 182975JÁNI 2005. 267. 76Szuperintendensi látogatás DÖRÖCSKE 1820. 45. 77Bertel József vezetéknevét az 1848-49-es szabadságharc iránti tiszteletből változtatta meg Pártfaira. JÁNI 2005. 268. ™Gyurátz Ferenc püspök (1841-1925): Tanulmányait Sopronban és a hallei egyetemen végezte. 1867- től kővágóörsi segédlelkész, 1868-ban beledi, 1872-ben pápai lelkész lett. A veszprémi egyházmegye 1893-ban esperessé, 1895-ben pedig püspökké választotta. Tagja, majd 1896-tól elnöke a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. 1916-ban visszavonult a lelkészi és a püspöki tevékenységétől. Művei: A szabadkőművességről (1886), A hit oltára (1887), Luther Márton (1888), Kézi agenda (188.), Gusztáv Adolf svéd király élete (1892) Lelki vezér (1894), Hősök kora (1911), A nő... (1917). ZOVÁNYI 1977. 235-236. ™JÁNI 2005. 268. 80ÁBRAHAm ms. 5. 81 MAREK 2005. 97. 231
