Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

egy része visszaszivárgott, más része beolvadt a református közösségekbe, harmadik része megmaradt. Nagyobb tömegben élnek valdensek Svájcban, Zürich, Basel, Genf, Lausanne, Schaffhausen és Sanktgallen városokban, Zürichben két gyülekezet is mű­ködik, a többiben egy-egy. Forrásaink a valdens egyház 20. századi történetéből néhány mozzanatot emelnek ki. A 2. Világháború alatt, emlékezve arra, hogy ők maguk is milyen sok üldöztetésnek voltak kitéve, segítették, bújtatták a zsidókat. 1975-ben az egyház szövetségre lépett a másik vallási kisebbséggel, a metodistákkal, akiknek ősei tulajdonképpen az angolszász országokból ideköltöző italomán utazók, köztük művészek voltak. 2015. július 22-én Ferenc pápa elment a valdensekhez, a torinói templomban29 találkozott a püspökükkel {„moderatore”) és bocsánatot kért tőle a velük szemben elkövetett üldözésekért.30 A valdens egyház következő zsinata ezt a bocsánatkérést nagyra értékelte és elfogadta. Az olaszországi valdens egyház (Chiesa Evangelic a Valdese) magát reformált keresz­tény egyháznak nevezi, valdens hagyományokkal, és ún. presbiteri szerveződésben működik.31 Tagja a „Federa^ione déllé Chiese evangeliche in Italia” nevű szervezetnek. A két előbbi mondatban az „evangelica” ill. „evangeliche” nem evangélikust, hanem evangéliumit, mai szóhasználattal inkább evangelikált jelent. A valdens egyház tagja a Református Egyházak Világközösségének és az Ökumenikus Világtanácsnak is. Az olasz valdens egyház — mint említettük — 1975-ben egyesült a metodista egyházzal, így „ Unione déllé Chiese metodiste e valdesi” a neve. Ma 120 gyülekezetben mintegy 26 000 tagja él, legtöbben természetesen a régi területeiken, a valdens völgyekben, Piemonte tartomány észak-északnyugati részén, itt összesen 41 gyülekezet van. Az egyház azon tagjai, akik Olaszország többi részén élnek, legnagyobb számban a városokban laknak, például Torinóban, Milánóban, Firenzében, ez utóbbi helyen oktatási központot is ta­lálunk. Torino városában négy, Rómában két gyülekezet működik. A valdens egyház címere a 17. század óta egy könyvön álló gyertyatartó, gyertyával, körülötte hét csillaggal. A valdens címerben ábrázolt könyv természetesen a Biblia. A fényre utalnak a gyertyák és a gyertyatartó.32 A gyertyatartó a gyertyával és a csilla­gokkal először 1640-ben Valerio Grosso: Lucerna Sacra című könyvében jelent meg, a jelige itt „in tenebris lux”. Utóbb François Guérin, Bobbio Pellice-i lelkész művében, majd 30 évvel később a már említett Jean Léger: „Histoire des Hau dot s des Alpes” című, 29 A torinói templom építését még Beckwith kezdte el. 30 www.catholicherald.co.uk/news/2015/06/22/pope-francis-asks-waldensian-christians-to-forgive-the- church [2018. szeptember 20.] 31A cikk végén a mai, 1975 óta a metodistákkal egyesült valdens egyház bírálata olvasható, https://www.wayoflife.org/reports/the_waldenses_yesterday_and_today.html [2018. szeptember 21.] 32Piemonte nyugati részén a Valle del Pellice területének urai, a Lucerna-i vagy Luserna-i grófok szintén egy lámpással vagy gyertyatartóval ellátott címert használtak, mivel a hely nevét kapcsolatba hozták a latin lucerna-val, azaz lámpással. E címer körirata: „Verbum tuum lampada pedibus meid’ — Az én lábamnak szövétneke a te igéd. Zsolt 119,105. Luserna San Giovanni település mai címere kék alapon arany lámpás és fölötte (4+3 elrendezésben) hét csillag. JALLA 1941. 13. 20

Next

/
Thumbnails
Contents